Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

Szirmay István nádori ítélőmester

eltávolítását is, mert döntő szerepe volt ezeknek a törvénycikkeknek létrejöttében. A király halálát, az új király trónra lépését és kegyelmi szándékát háromféle levél útján tudatták Magyarországgal. Kollonics Lipót esztergomi érsek a papsággal, Esterházy Pál nádor a megyékkel, Pálffy János pedig a Rákóczi mellett levő Szirmayval közölte a hírt.

97 A nádor leveleit Jeszenszky István nádori titkár vitte, aki május 28-án Bercsényitől menlevelet kapott. Bercsényi ezt május 24-én Nyitrán írta, s a nádornak szóló igen udvarias hangú kísérőlevélben küldte el; Jeszenszky 28-án kapta kézhez Pálffy Jánostól.

98 A nádornak az volt a kívánsága, hogy titkára, mielőtt felkeresi Rákóczit, előbb találkozzék Szirmayval. Bercsényi ebben az ügyben három levéllel is unszolta a fejedelmet, hivatkozva a nádor kérésére.

99 Láttuk, a nádor kerülő utakon, így a formákra erősen ügyelő Szirmay útján is, üzenhetett Bercsényinek, de országos kérdésekben önállóan nem írhatott. Válasznak szánt 18 pontját tudomásul vették, de a királyi válasz ettől eltérő volt. Ebben az esetben is, Stepney tudomása szerint, be kellett mutatnia fogalmazványait Seilern miniszternek,

100 aki nem sietett azokat visszaadni. Azért nem, mert előbb látni akarták Rákóczi válaszát a Szirmayval küldött királyi határozatra.

101 A választ Okolicsányi és Viza hozták Bécsbe, s mivel még Lipót életében készült, nem volt túlságosan kedvező. Rákócziék országgyűlést akartak összehívni, hogy az döntsön a mediatio elfogadásáról.

102 Ezek után indult el Jeszenszky titkár a megyéknek szóló levelekkel a biztos kudarcba, mert a nádor nem címezte hercegnek Rákóczit, csak méltóságos úrnak. Rákóczi a neki szóló levelet a mellékletekkel együtt feltöretlenül visszaadta, a titkár küldetése véget ért. A történtekről többek között maga a jelenlevő Szirmay tudósította Pálffy Miklóst, s erősen elítélte az eljárást.

103 A nádor saját elgondolását a címzés kérdésében ezúttal nem ismerjük. Annak idején a Thökölynek esetleg adandó hercegi cím ellen hevesen tiltakozott.

104 Bizonyos, hogy az eset a fejedelem hívei között népszerűségét nem növelte, bár nem lehetett titok, hogy a végső döntésért sohasem ő felelt. Biztos, hogy Rákóczi sem egyedül csak a címzés miatt nem ment bele a tárgyalásba. Stepney előtt, amikor július 20-án tudósította erről miniszterét, először rémlett fel a trónfosztás lehetősége,

105 bár a július 22-én Bécsbe érkező Szirmay igyekezett őt megnyugtatni, hogy a címkérdés megoldódik és elsimul.

106 Rákóczi ugyanis a tárgyalásokra vonatkozó hírekkel várta vissza.

107 1705 nyarán a nádor és öt magyar úr — köztük saját fia, Mihály — újabb emlékiratot dolgozott ki a tárgyalások folytatása ügyében.

108 A mediatorok is közölték Szirmayval a fegyvernyugvásra való megállapodás feltételeit, de elégtelennek találta, mivel nem volt bennük szó a felkelők által kívánt királyválasztásról és az Aranybulla ellenállási záradékáról.

109 Július 31-én rövid fegyverszünet kötésére vonatkozó feltételekkel ment vissza Magyarországra Schlickkel együtt, aki a négy hónapja tétlen császári seregeket akarta mozgásba hozni.

110 Bercsényi úgy tudta, hogy Szirmay 12 hétre szóló fegyverszünettel érkezik.

111 Mire Szirmay Rákóczihoz ért, tapasztalhatta a császári sereg pusztításait (Schlick terve tehát megvalósult), és helytelenítette, mivel megtorlásra vezethet.

112