Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

Szirmay István nádori ítélőmester

kérdésekben szakértőnek számított. 1698-ban részt vett Klobusiczky Ferenccel együtt a Bécsben több hónapig együtt ülő adókonferencián, ugyancsak mint Felső-Magyarország képviselője.

53 1 699 októberében Csáky István országbíró szinte rimánkodva kérte, siessen Pozsonyba a hirtelen összehívott nádori konkurzusra, és próbáljon segíteni Felső-Magyarország fenyegetett helyzetén, minthogy a szükséges ismeretekkel elsősorban ő rendelkezik.

54 Ugyanakkor, amikor hozzáértését, rátermettségét elismerték, a feltörekvő, gazdagodó középnemesnek keményen meg kellett küzdenie a társadalomban elfoglalt új helyéért a kamarával és a felső-magyarországi országrész hatalmasaival. Az 1690-es években különféle okokból nemegyszer fenyegette hűtlenségi per. 1690-ben indult, felmentéssel végződött perében Csáky országbíró felfüggesztette ítélőmesteri tisztéből is, s csak Aspremont Ferdinánd Gobertus kassai főparancsnok közbenjárására és az ezt követő királyi parancsra helyezte vissza.

55 Ugyanekkor Esterházy Pál tokaji szőlőt adott neki nádori adományul.

56 1692-ben Barkóczy Ferenc Zemplén megyei főispánnal került súlyos összeütközésbe, mivel a hegyaljai kisnemesi szőlőbirtokosok adópanaszát képviselte vele szemben.

57 1695-ben úgy kapott bárói diplomát, hogy közben Laczkó János királyi jogügyigazgató és a szepesi kamara különféle vádakat hozott fel ellene, amelyeknek kivizsgálását a király a nádorra bízta.

58 1699-ben összeütközésbe került a kincstárral, s bár a nádor és környezete ezúttal is támogatták, Szenté alnádor nem tartotta lehetetlennek, hogy — a kor szokása szerint — kihallgatás nélkül ítélnek felette, vagy pedig idegen, nem illetékes bírósághoz teszik át ügyét.

59 Nem tudjuk, hogyan végződött Szirmay pere, ítélőmesteri tevékenységét midenesetre tovább folytatta 1700-ban és 1701 -ben is. Lehetséges azonban, hogy ez a sok gyötrelmet okozó per — bárhol volt is az igazság — szintén hozzájárul Bécstől való elfordulásához. Fogsága, meghurcoltatása mindig emlékezetében élt, s ezt a hozzá hasonló gondolkozású felső-magyarországi urakkal közölte is, így 1692-ben Radvánszky Jánosnak írta: „Az bécsi harmadévi discursusimról meg nem felejtkeztem, az halál csak felejteti el vélem nemzetem prostitutioját.. ."

60 Ilyen körülmények között természetesnek látszik, hogy megtalálta az utat Bercsényin keresztül Rákóczi Ferenchez. Amikor 1701. április 18-án az udvar elfogatta Rákóczit, ugyanakkor tartóztatták le a szentmihályi kastélyában tartózkodó Szirmay István nádori ítélőmestert is a kancelláriájában működő Szluha Ferenccel és Orbán Pállal, Károlyi Sándorral, Sárossy Istvánnal együtt. Ugyanezen a napon fogták el a három Vay testvért, Ádámot, Lászlót és Mihályt is.

61 Az ugyancsak Bécsújhelyen bebörtönzött Szirmay ellen később azt a vádat emelték, hogy 200 ezer forinttal szándékozott támogatni Rákóczi mozgalmát.

62 Az egykorú külföldi, elsősorban a francia sajtó is fontos szerepet tulajdonított neki a felkelés előkészítésében, nevét a fejedelemével együtt emlegették.

63 Szirmay fogsága 17Ö 1-től 1704-ig tartott. A nádor azonnal megfosztotta ítélőmesteri tisztségétől, és helyébe Tolvay Gábort nevezte ki, Klobusiczky Ferenc személynököt pedig a Szirmaynál lévő bírósági iratok és a nádori pecsét visszaküldésére szólította fel.

64 Kollonics Lipót esztergomi érsek pedig azt kívánta Klobu-