Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
Szirmay István nádori ítélőmester
udvarában levő némely nagy ministerek parolájával ellenkezik". 24 Szirmayék viszszaérkezése után hívta össze Thököly a kassai országgyűlést; a kibocsátott meghívóban jelezte, hogy a császár kívánságára közvetítő jellegű követséget kellett küldenie a Portára. 25 Egyik követnek Szirmayt jelölték, aki a Portán előadandó kérdéseket bécsi követsége révén is alaposan ismerte. 26 1684 júliusában megkezdődött Buda első ostroma. Már az év elején folytak az előkészületek mindkét részről. Február 18-án a nádor közölte a Thököly tevékenységéről kapott híreket a királlyal: Thököly Eperjesen bizottságot szervezett, ahova biztosul Szirmay Istvánt, Sárosi Sebestyént és Keczer Andrást jelölte. 27 Csáky István felső-magyarországi főkapitány 1684. február 23-án Lőcséről a nádorhoz írt levelében 28 beszámolt a bizottság működéséről is; a bizottság lefoglalja a király híveinek birtokait, vagy azokét, akik nem jelentek meg Thököly hívására Debrecenben, illetve Ungvár alatt, azonkívül Lőcséről Pozsonyba küldték a Thökölyhez húzó Kálmáncsay István országbírói ítélőmestert, aki „Szirmay Istvánnak igen meghitt barátja, Paczendorfnak sem idegené". A nádor ezekben az években Thököly veszedelmes eszközének tekintette Szirmayt, s próbálta hitelét a királynál lerontani. 1684. április 6-án, annak hírére, hogy Szirmay, újabb fegyverszünet kieszközlésére, esetleg újból Bécsbe megy, azonnal tollat ragadott, hogy tanácsaival megelőzze az udvarnál — bizonyítva ezzel azt is, hogy rátermettségét, képességeit felismerte. 29 A még Linzben tartózkodó udvar hívására maga is azonnal odasietett, hogy jelen lehessen a tárgyalásokon. Április 8-án Kismartonból írt levelében erről az elhatározásáról tájékoztatta Csáky Istvánt. 30 Semmi kétséget nem hagy afelől, hogy Szirmay ügyeskedését próbálja ellensúlyozni Linzben: „...azon leszek, hogy szorgalmatosan vigyázván, jóra moveálhassam az dolgot, és ennekutána minden hímes szóknak s hízelkedéseknek hitelt nem adván ne hadgyuk megcsalni magunkat". 31 Szirmay azonban megbetegedett, helyette Izdenczy érkezett Linzbe. A nádor tőle is óvta a királyt. 32 Ugyanezen a napon Csáky Istvánhoz írt válaszában megnyugtatta őt, hogy minden módon igyekszik meghiúsítani Izdenczy küldetésének sikerét: „. . .higyje el kegyelmed, van gondom reá, az házbul se szabad kimenni néki, muskétárosok őrzik". Ezzel azután elérte, hogy Izdenczy a miniszterekkel sem beszélhetett, s előrelátható volt, hogy „minden válasz nélkül bocsátják el". 33 1685 elején Thököly üzenetet küldött a nádornak a tárgyalások újrakezdése érdekében. Az összekötő Gerhard György volt Hont megyéből, akit a nádor még 1684 nyarán, Buda ostroma alatt a fővezérrel, Lotharingiai Károllyal együtt felkért, hogy térítse Thököly híveit a király táborába. Azért esett rá a választás, mert hitele volt Thökölynél, kapcsolatot is tartott velük. A választ erre a felhívásra majd egy évvel később az akkor már nehéz helyzetben levő Thököly adta meg, s ezúttal ismét szóba került Szirmaynak követként való felküldése. A nádor a király válaszától tette függővé az oda-vissza szóló menlevél kiadását, de nem tiltakozott Szirmay követsége ellen. 34 Szirmay követségére 1685 júliusában került sor, Thököly a török tudtán kívül, titokban küldte őt Bécsbe, s amikor őt magát Váradon
