Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
Bevezetés
küszködött, de nem ilyen hosszú ideig, és nem úgy, hogy az ország minden erejét felőrlő török háború után, még tovább növekvő terhek alatt a jogos elégedetlenség újabb szabadságharcban tör ki. A nádor élete utolsó évtizedében nemegyszer érezte a mellőzés keserűségét, de a király oldalán maradt, erős szálak fűzték a nyugati országrészhez és Bécshez. Mégis, amint alább látni fogjuk, Bercsényi Miklós, aki jól ismerte a nádort, az ónodi trónfosztás után egy ízben „magyar szívére" hivatkozott. 24 Nem politikai megfontolásból csupán, hanem bizonyos mértékig a nézetek azonossága alapján is. Ez mutatkozik meg a töröktől felszabadult ország új berendezkedésével kapcsolatos nádori tervezetekben. A nádor nemegyszer kérte olyan, az ország hiányzó kormányát pótló magyar kormányszerv létrehozását, amely a közigazgatást és az igazságszolgáltatást fennakadás nélkül, rendszeresen, folyamatosan intézi. Újból és újból sürgette a magyar katonaság létszámának emelését és állandó magyar hadsereg felállítását. Az ország gazdasági helyzetén pedig elviselhető adórendszer bevezetésével és a kereskedelem nagymérvű fejlesztésével kívánt segíteni. Ehhez hasonló gondolatok az ország függetlenségének növelése érdekében megtalálhatók Rákóczi fejedelemnek és a mellette dolgozó kormányszerveknek részletesen kimunkált terveiben is. A XVII. század végén s a XVIII. század elején készült tervezetek további elemzéséhez szükséges lenne annak vizsgálata is, hogy milyen előképekre, milyen korábbi megfogalmazásokra vezethetők vissza. Később, jóval a nádor halála után az országgyűlés, a bécsi kormány irányítása alatt újból foglalkozott a fenti tervezetekben felmerült kérdésekkel, s azokat a bécsi központosító törekvések figyelembe vételével kompromisszumos módon oldotta meg. JEGYZETEK 1 L. Közi. Bp. 1942-1945, 310-344. 2 d. MOL E 199 3 R. Várkonyi Ágnes: Magyarország keresztútjain. Bp. 1978. Magyar külpolitika 1663-ban. 193204. 4 d. MOL P 125 11 885 és 11 895; Bubics Zsigmond-Merényi Lajos: Herczeg Esterházy Pál nádor, 1635-1713. Bp. 1895; Bubics Zsigmond: Esterházy Pál Mars Hungaricusa. Bp. 1895; Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírása. Bp. 1901; Ipolyi Arnold: Bedegi Nyáry Krisztina, 1604-1641. Bp. 1887; Péter Katalin: A barokk korszak magyar társadalma. Bp. 1979; és az egyes fejezetekben, továbbá a Függelékben, E. Pál és családja életrajzi adataiban. 5 Levelei Esterházy Lászlóhoz MOL P 124, 1198-1217, 1646-tól 1652-ig, s ennek halála után Esterházy Pálhoz MOL P 125 3872-3876, 1653-tól 1656-ig. 6 Levele MOL P 125 2870. 7 MOL P 125 11 895 XLIV-XLVL fejezet és a XLVII. fejezet eleje. 8 Trócsányi Zsolt: Teleki Mihály. Bp. 1972. 76. 9 MOL P 125 2833.— Bővebb magyarázata: Pauler Gyula: Wesselényi Ferencz nádor és társainak összeesküvése, 1664-1671. Bp. 1876,1. k. 390. 10 MOL P 125 3949. — E. Ferenc kérdése: „.. .ha javallanám-é gróf Thököly István uram mellett való fáradozását". 11 MOL P 125 7131. Az ebben foglalt alapelvek gyakran feltűnnek a nádor felterjesztéseiben, s megtalálhatók a Magyar Einrichtungswerkben is.
