Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A nádori fizetés

Telkek (sessiók), zsellérházak Száma Nádori negyed címén járó telkek száma Lakott egész telkek Lakott fél telkek Lakott negyed telkek Elhagyott egész telkek Elhagyott fél telkek Elhagyott negyed telkek Szabad fél telkek Szabad negyed telkek Elhagyott falvak (villae) Lakott zsellérházak Elhagyott zsellérházak Zsellérházak 460 1/2 113 1/2 6 238 136 188 14 16 11 9 2 760 1/4 190 1/16 59 1/2 34 2 3/4 2 1/4 1/2 115 1/8 28 3/8 1 1/2 47 3 1/2 4 Megállapította ezeknek a birtokrészeknek egy évi készpénz- és egyéb jövedelmét, ennek alapján pedig az értékét, s hozzátéve még egy Osztrosics-birtokrész értékét is, nem egészen 60 ezer forintban határozta meg a nádor járandóságát.

80 Elszámolását a magyar kamara 1685. november 19-én felküldte a bécsi udvari kamarához.

81 A bécsi kamarának királyi határozat formájában készült válasza 1685. december 14-én kelt. Eszerint a király elrendelte, hogy az 1683. évi új fizetési szerződés fennállásának ideje alatt a kincstár lefoglalt vagy reá szállt birtokokból adják ki a nádori negyedet; Illava és Ludány birtok helyett másutt kárpótolják, a nádor által korábban lefoglalt s részben már másoknak adományozott birtokokat és ingóságokat pedig vegyék vissza.

82 A király 1686. április 5-én a nádorhoz intézett határozatában az 1683. évi fizetési szerződést felbontottnak nyilvánította azzal az indoklással, hogy a nádori negyed kihasításának alkalmával mind a pozsonyi, mind a szepesi kamara részéről állandó nehézségek merültek fel, azonkívül maga a nádor is kérte az új szerződés megszüntetését és fizetése tekintetében a korábbi szabályozáshoz való visszatérést. így tehát a fenti szerződés érvénytelen, s a jövőben a magyar kamara azokból a jövedelmekből fogja folyósítani a nádori fizetést, amelyekkel a régi magyar nádorok is rendelkeztek.

83 Ugyanilyen értelmű határozatot kapott a magyar kamara is.

84 Az ezután fizetendő összeget — 22 vagy 24 ezer forint — egyik határozat sem említi, de amint fentebb láttuk, végül is a nádor kivívta a magasabb összeget.

85 1686. augusztus 3-án a magyar kamara beszámolt a bécsi kamarának a nádori fizetés időszerű kérdéseiről, így arról is, mennyit kapott a nádor a negyedek címén, s hogyan befolyásolja ez a közte és a kamara között folyó állandó elszámolást aszerint, hogy 22 vagy 24 ezer forint-e az évi fizetése. A nádori negyed címén megállapított összeg 67290 forint 32 5/6 dénár volt. Azt az időt, ami alatt csak fél fizetést kapott, 3 évre és 9 hónapra számították.

86 Ha ezalatt fél fizetése (24 ezer forintos alapon) 45 000 forint lett volna, akkor ezt az összeget