Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádori fizetés
a nádori fizetést évi 24 ezer rajnai 24 forintban állapította meg. A király közölte a kamarákkal, hogy ennek az egyezségnek érvénye továbbra is megmaradt, s a csak átmeneti időre szóló új egyezmény nem csorbíthatja a nádor hivatali utódainak jogkörét. Az új egyezmény szerint a nádor készpénzfizetését ideiglenesen leszállították, s évi 12 ezer rajnai forintban állapították meg tekintettel az ország nehéz helyzetére s a kamarai jövedelmek leapadására. Ám mivel éppen ezen okokból a nádori hivatal munkája is terhesebbé és költségesebbé vált, a nádornak fizetési kiegészítésül az ún. nádori negyed (quarta palatinalis) jár. Ennek értelmében a bármely okból — magszakadás, hűtlenség folytán — a kincstárra háramló akár egyházi, akár világi személyek birtokának negyedrésze örökösként a nádort illeti. A nádor, természetesen a kamarával közösen folytatott eljárása után, ezekkel szabadon rendelkezik. Amíg a fizetésnek ez a módja van érvényben, addig a 32 jobbágytelken aluli háramlott birtokok nádori adományozása 25 szünetel, s ezekkel a birtokokkal a kincstár rendelkezik. Ha valamelyik fél az új egyezmény feltételeit nem állja, illetve ha az ország helyzete újból megengedi, vissza fognak térni az eredetileg megállapított 24 ezer forintos évi fizetéshez. Ennek az új egyezménynek megkötése után a nádori fizetéssel kapcsolatos kamarai elszámolások külön-külön készültek a készpénzfizetés folyósításáról, és a véget nem érő vitákat előidéző nádori negyedről. A többször említett 1686. március 23-i kamarai elszámolás szerint 1683-ban a nádor egy alkalommal kapott fizetést, április 17-én 2150 forintot. Bonyolította a helyzetet, hogy az új egyezmény szerint a 24 ezer forintos fizetés csak 1681. június 13-tól 1682. június 13-ig terjedő időre szólt. 26 Ezután az 1682-ben már kifizetett összeget is úgy számolták el, hogy csak 12 ezer forint készpénz és a nádori negyed jár. A Bécsben tartózkodó nádor 1683 márciusában már ezen az új számítási alapon sürgette meg a magyar kamaránál fizetése kiutalását, 27 április 2-án pedig a királlyal közölte, 28 hogy ezer tallér 29 kölcsönt kellett felvennie az általa felfogadott 50 katona zsoldjára, mivel fizetéséhez nem jut hozzá. A magyar kamara válaszában az ugyancsak Bécsben tartózkodó Kollonics Lipót kamaraelnökhöz utasította a nádort, mivel a kamarába pénz nem folyt be. 30 De hiába fordult Kollonicshoz, mentegetőzésen kívül másban nem volt része, holott nádori fizetésére már fél éve nem kapott semmit, a bányavidéki főkapitányira pedig még régebben. 31 Ilyen utánjárással jutott végül április 17-én a fent említett 2150 forinthoz, ami után 1684. január 1-jéig ismét nem kapott semmit. A következő évben, 1684-ben összesen 6000 forintot fizettek ki a nádornak: január l-jén 1000, 19-én 1000, április 10-én 4000 forintot. Pedig 1683-ban a török és Thököly hadjárata következtében birtokai jelentős kárt szenvedtek. 32 1684 első felében az ország belső békéjének helyreállítására összehívott pozsonyi bizottság 33 munkájában vett részt, de napidíjat nem kapott. 34 Az év második felében zajlott le Buda több hónapig tartó első ostroma, ami a nádor számára anyagilag is nagy megterhelést jelentett. 35 Sem katonáit, sem őt nem fizették, saját költségén élt, amint Lotharingiai Károly fővezérnek panaszolta. 36 Titkára, Benyovszky Mátyás hónapokig tartózkodott Bécsben, hogy a fizetést kieszközölje. Egyik hozzá írt
