Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A kunok és jászok bírája és főkapitánya
jelentése, 24 mivel nemcsak erre az egy évre, hanem az általános helyzetre is fényt vet. A vármegye, írta Sőtér, figyelembe vette a kunság állandó tiltakozását, s csak 1500 forintot vetett ki rájuk, „mert mindenkor helytelen panaszaikkal Hercegségedet búsították; most már a vármegyebeliekhez képest nagy könnyebbségek vagyon". 1695-ben a nádor, bizonyára a Holló-per miatt is, elrendelte Pest megyének a Kunság öszeírását. 25 Maga ritkán ment közéjük, de megbízottait többször elküldte mind a megyébe, mind a jászkun területekre. A kunok és jászok ügyeinek gondozója a nádor oldalán a Bars megyei jómódú középbirtokos családból származó Hunyady László volt, nádori familiáris és titkár (1696 után a magyar kancellária hivatalnoka). Sőtér 1693-ban annak a reményének adott kifejezést, hogy Hunyady a kunok helyzetéről „helyes relatiot" fog tenni a nádornak. 26 Hunyadyt már mint kancelláriai titkárt a Német Lovagrendnek eladott jászkunok követei Bécsben a szatmári béke után is felkeresték mint régi ismerőst. 27 A nádor helyettese, Esterházy Zsigmond jászkun főkapitány 1691-ben meghalt. 1702-ig Esterházy Péter járt le olykor a megyébe a nádor megbízásából. 28 De a legfőbb ügyintéző maga Sőtér Ferenc volt. Feltevésünket, hogy a nádor Pest megyét szánta a veszélyeztetett jászkunság védőbástyájának, megerősítik a Heves és Külső-Szolnok megyével folytatott állandó vitákról szóló adatok. A jászkunsággal foglalkozó legújabb kutatások adatainak az a része, amely e területek megyei kizsákmányolásáról, a megyei nemesség adóáthárítási kísérleteiről szól, Sőtér Ferenc kinevezése után kivétel nélkül Heves megyével kapcsolatos. 29 A nádor és a nádori alkapitány, illetve Heves megye ebben a kérdésben szemben álltak egymással. Erre vonatkozólag az 1698. évből hozhatunk példákat. 1698. február 11-én Sőtér alkapitány felszólította Heves megyét, hogy tartózkodjék a jászok bekebelezésétől. 30 Február 18-án Jászberény város fordult panasszal a nádorhoz, Almásy János Heves megyei alispánnak rajtuk elkövetett sérelmei miatt. 31 Február 25-én Heves megye panaszolta be a nádornál a jászárokszállásiakat, hogy a megye velük felküldött, adóügyekről szóló leveleit szándékosan nem juttatták el a nádorhoz. 32 Március 15-én Sőtér alkapitány újból tilalmazta a jászságnak Heves megyébe való bekebelezését. 33 A Heves megyével kapcsolatos meg nem szűnő ellentétek mögött talán a Pest megyéhez kapcsolás ki nem mondott szándéka húzódott meg, az a remény, hogy a nádori megye és a nádor fennhatósága alá tartozó jászkun kerületek együtt könnyebben verhetik vissza a támadásokat. Erre azonban nem került sor. Ellenkezőleg, a három adóügyi bizottság (pozsonyi, budai, kassai) felállítása után, 1697 végétől kezdve a Jászságot és a Nagykunságot adózási szempontból Heves és Külső-Szolnok megyéhez kapcsolták, magát a megyét először, Pest megyével együtt a budai kerülethez. Később azonban átkerült a kassai kerület fennhatósága alá. Az évi országos repartíciókat a nádor és a rendek továbbra is együtt készítették, a belső felosztás és a végrehajtás terén azonban az új bizottságok jelentős szerepet kaptak, A nádornak, aki a pozsonyi bizottság elnöke volt, elvben felügyeleti joga lett volna a másik két bizottság, illetve kerület fölött is, azonban ezt a jogát nem érvényesíthette, mivel a bizottságok
