Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A kunok és jászok bírája és főkapitánya

ügyükben támogatja őket. Közvetlen felettese Esterházy Zsigmond helyettes főkapitány volt. Dalmady Pestről írta jelentéseit részben neki, részben a nádornak. Pest megyével, amelynek alispánja akkor Ráday Gáspár volt, meg tudott egyezni — itt látjuk a Pest megyével kapcsolatban tervezett változás első jelét —, de összeütközésbe került a Jászberénynek kárt okozó szolnoki katonai parancsnokkal, aki egy időre le is tartóztatta. A kunok és jászok Dalmady irányítása alatt Pest megyével egyetértően teljesítették a rájuk háruló közszolgáltatásokat (jelentős ingyen munka, szekér- és igásállatállítás). Az alkapitány, familiáris módon, segédkezett a nádor magánügyeinek intézésében, tájékoztatta a háza építéséhez szükséges fafajták áráról, minőségéről, a helybeli iparosok drágaságáról, s Ráday alispánnál is kijárta, hogy a megye szekereket és gyalogmunkásokat adjon az építkezéshez.

11 Pest megye 1689 tavaszán tisztújításra készült. A május 18-án tartott tisztújító közgyűlésen Sőtér Ferencet, korábban a megye szolgabíráját, másodalispánná választották. Ekkoriban nevezhette ki a nádor Sőtért Dalmady utódaként jászkun alkapitánynak is; egy augusztus 26-i nyugta már ebben a minőségében említi.

12 Sőtér Ferenc Pest és Heves megyei jómódú, ezekben s a következő években egyre gyarapodó, vagyonosodó középbirtokos volt. Mint korábban láttuk, a nádor a kun és jász kerületek és a környező megyék szétválasztásának elvi alapján állt, s most saját megyéjében mégis az alispánt, egyben a nemesi uralkodó osztály öntudatos képviselőjét tette alkapitánnyá, ami a megyei és a jászkun ügyek egybemosódását segítette elő. Esterházy Pálnak ez a lépése olyan tervet sejtet, amelyet leírva ugyan nem olvashatunk, de a későbbi gyakorlatból következtethetünk rá. A nádor Pest megye segítségével próbálta megvédeni a jászkun önállóságot. Sőtér a nádor támogatásával 1691-ben Pest megye első alispánja lett.

13 A nádor ragaszkodott személyéhez, 1702-ig valamennyi tisztújításon mindig első helyen javasolta az alispánságra, s a négy jelölt közül mindig őt is választották meg.

14 Az iratokban Sőtér alkapitány hivatalos címe: „.. .egregius Franciscus Sőtér... Iazigum et Cumanorum vicecapitaneus alias vero comitatuum Pest Pilis Soldt vicecomes.. .".

1S A nádorhoz írt jelentéseiben mind a megye, mind a jászkunság problémáival találkozunk; ezenkívül ő is ugyanúgy intézte ura magánügyeit is, mint elődje, Dalmady Sándor.

16 A jászkunságnak nádori hatáskörben való megtartása a rendeket magában foglaló „ország" kívánsága is volt. 1688-ban a nádor és a rendek már említett, az ország új berendezkedéséről készített alapvető, elvi jelentőségű nyilatkozatukban állást foglaltak a kun és jász kerületek kérdésében is. A nádor és Széchényi György esztergomi érsek elnöklete alatt Pozsonyban ülésezett rendi bizottság az 1688. szeptember 22-én benyújtott tervezetének „Cameralia" fejezetében a töröktől visszafoglalt területek (neoacquistica) egykori kamarai birtokait visszautalja a kamarai igazgatás alá, de hangsúlyozza, hogy a kun és jász kerületek más elbírálás alá esnek. Ezek ősidőktől fogva a törvényekben lerögzített módon a nádor fennhatósága alá tartoznak, s ha időközben a jelenlegi nádor elődei közül valamelyiknek kezén egyes ide tartozó területek törvénytelen adományozás vagy más módon magánkézre kerültek volna, ezeket mint a Szent Koronát illető s a nádori tisztség-