Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

Szerepe az országgyűlésen

után. Hitlevelet nem adtak ki, az később, József felnőtt korában okozott gondot. Az esküben biztosította az országlakókat, hogy őket kiváltságaikban, jogaikban megőrzi úgy, „amint ezeknek értelmezése és használata iránt a király és a rendek országgyűlésileg közösen megegyeznek". A clausula jelentéktelennek tűnő szövegét Kinsky cseh kancellár javasolta. Valójában jogot adott az uralkodónak arra, hogy a törvényeket, amelyek közül néhány hatalma kiterjesztésének útjában állt, országgyűlésen, néhány erőskezű, bizalmas hívének segítségével hatályon kívül helyezze. December 13-án értesítette a királyt, hogy az országgyűlésen bemutatta a királyi esküvel kapcsolatos királyi határozatot és a beiktató cikkelyeket, amelyeket az ott levők leíratnak maguknak. Ő, a nádor pedig nem nyugszik addig, amíg a király szándékai nem teljesülnek. Tennivalója e téren bőven akadt. December 28-i levelében közölte, hogy most éppen a bizottság (Neoacquistica Commissio, de nevét nem írja ki) megalakítása ügyében fáradozik; talán könnyebben menne, ha adóengedményt kapnának. Majd kifakad: ezen az országgyűlésen egy ponttal kapcsolatban sem tapasztalt nagyobb nehézséget, mint e bizottság ügyében; az országlakók ugyanis félnek a törvények megváltoztatásától. December 30-án az alsótábla összefoglalta a rendeket ért nagy csalódásokat. Aranyhegyeket ígértek nekik, a nádor is azzal biztatta őket, hogy a koronázás után tapasztalni fogják a király kegyét. S még a személynök is sorban visszautasította jogos kívánságaikat. Nem láthatták a koronázás előtt a király december 6-án kelt, az esküvel és beiktatással kapcsolatos dekrétumát. A koronázáskor elhangzott szöveggel közjogi szempontból nem érthetnek egyet, de most már csak könyörögniük lehet. Panaszaik megfogalmazását Kvassay István ítélőmesterre bízták. Bécsben megjelent velük kapcsolatban egy gúnyirat is, amely szerint most már Magyarország is cseh nadrágba került. Ezután a nádort kérték, szerezzen számukra elégtételt. így a király utasította a magyar kancelláriát még december 20-án, hogy a nyomtatványokat hóhér égesse el, a szerzőt, Flämitzert pedig száműzzék. Az öröklésre vonatkozó törvénycikkek közül az első arról szól, hogy József főherceget Magyarország királyává avatják, nyilvánítják és koronázzák, apja nagy érdemeire való tekintettel. Mivel örökösre is szükség van, hogy a veszélyes uralkodási szüneteket megelőzzék, erről a mostani koronázással idejekorán gondoskodtak. Beiktatták a törvénycikkbe József esküjének szövegét is, amelyről fentebb volt szó. A második törvénycikk arról rendelkezik, hogy I. Lipót fiági örököseinek elsőszülötteit Magyarország és a hozzácsatolt részek természetes és örökös királyainak nyilvánítsák. A 3. törvénycikk a Habsburg-ház fiágának kihalása esetére a spanyol uralkodóház fiágának elsőszülötteire is kiterjeszti az örökösödést. A 4. törvénycikk II. András Aranybullája 31. cikkelyéből s ennek folytán a koronázási esküből is kizárja és eltávolítja az ellenállási záradékot. A törvénycikkek fogalmazása közben az országgyűlés zúgott a tiltakozástól. Sérelmezték, hogy nélkülük készült el az új király esküjének végleges szövege. Azonkívül nagy ellenérzést váltott ki a rendekből a „Neoacquistica Commissio" létesítésének terve a töröktől viszafoglalt területek megszervezése céljából. A nádor 17* 259