Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az adóigazgatásban
félig elpusztult és teljesen elpusztult portákat. A második után kevesebbet fizetnének, mint az első után, s a harmadik után, ha az még valami jövedelmet biztosít, még kevesebbet. Kérte a nádor, hogy a porciót az ily módon összeszámolt, jelenlegi porták után fizessék, mivel királyaikkal egykor ugyancsak portákban állapodtak meg. A porták összeszámolása a megyék segítségével mehet végbe. 53 Ugyanazon a napon körlevelet küldött szét az elérhető megyékhez, és felszólította őket, közöljék, hány portájuk van s milyenek azok. Saját megyéje, Sopron megye rögtön, 11-én jelentette, hogy kiküldték a szolgabírakat, akik más „emberséges emberekkel" együtt megvizsgálják a megye helyzetét, és összeírják a népes és néptelen portákat. 54 Október 19-én Pest megye szolgabírája intézett körlevelet a községekhez, hogy november 4-én küldötteik Kecskeméten legyenek, s eskü alatt vallják, melyik faluban és városban hány porta van. 55 Pozsony, Árva és Hont megye követ útján közölte a nádorral a portaadatokat. 56 Győr megye úgy válaszolt, hogy ami a régi portákból megmaradt, az oly kevés, hogy portaszámmal nem fejezhető ki. 57 Bars és Pest megye jegyzéket küldött portáiról. 58 A nádor azonban hiába kívánta, hogy az 1686/1687. évi adót az így összeszámlált portákhoz arányítsák. A katonaság előtt a porta ismeretlen s pontos meghatározás nélkül bizonyára gyanús fogalom volt, míg a porcióhoz nem fért kétely. Ez a portarendezési kísérlet abbamaradt, s amint a továbbiakból kitűnik, Esterházy Pál nádorsága alatt nem is oldódott meg, bár többször megpróbálkoztak vele. * Hangsúlyoznunk kell, hogy a nádor 1686-ban legfontosabb teendőjének az adókérdés rendezését tekintette. Rendeznie ugyan nem sikerült, de minden idejét az ezzel kapcsolatos kísérlet foglalta le. S itt helyesbítésre szorul az a múlt századi szakirodalomban elterjedt tévhit, amely régebbi és újabb lexikonok útján még ma is hat, az tudniillik, hogy a nádor seregével együtt jelen volt és részt vett a Budát felszabadító 1686. évi ostromban. Amint láttuk, az 1684. évi, első ostromban csakugyan részt vett. Erről, saját levéltárán kívül, a hatósági és családi levéltárak gazdag anyaga tanúskodik. A nádor tevékenysége ugyanis általában dús irattermést von maga után. Ezzel szemben 1686-ból budai szereplésével kapcsolatban egyetlen iratot sem ismerünk. Ebben az évben a nádor Nyugat-Magyarországon és Bécsben tartózkodott, és a portaadó reformját igyekezett megvalósítani hivatalának tisztviselőivel együtt. Buda ostromában vicegenerálisai vettek részt, Bercsényi Miklós a bányavidéki, Csáky István főkapitány a felső-magyarországi katonaság élén. Esterházy Pál a „nádori porta" kifejezést tervezeteiben nem használja, de feltehető, hogy az újonnan meghatározandó porták ezzel a fogalommal vannak kapcsolatban. Ugyanebben az évben jelentkezik, a porta-adóalap újbóli nyomatékos igénybevételével kapcsolatban, egy olyan rendi kívánság, amely néhány év múlva a nádori konkurzus formájában valósult meg.
