Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A nádor szerepe az adóigazgatásban

szolja, hogy csak kerülő úton kap híreket, így pl. Rabattá főhadbiztos titkára közölte Kollonics Lipóttal, hogy az egész császári hadsereg szükséglete a jövő évre 160 ezer porció lesz, s ebből Magyarország fog viselni 80 ezret.

23 A porció a magyar rendek szemében törvénytelen és csak átmenetileg elviselhető tehernek számított az egész korszakon át. Egy a sok nádori nyilatkozat közül ebben a kérdésben: 1685 őszén a nádor, a megyék porciópanaszait közvetítve a királyhoz, kijelentette, hogy a téli szállások az ország törvényének és szabadságának ártalmára vannak s tudvalevőleg csak a végső szükség kényszerítő hatása alatt került rájuk sor.

24 A király több alkalommal ígéretet tett arra, hogy csak a háború befejezéséig lesz érvényben az adózásnak 1683 után bevezetett formája. Az 1697. június 14-i fentebb említett felterjesztés emlékezteti erre az uralkodót olyan időkben, amikor a rendszeres nemesi adózás híre nyugtalanította a rendeket.

25 A megyék, csaknem húszévi ily jellegű adózás után még csak ideiglenesnek tekintették a porciót, akár természetben, akár pénzben kérték tőlük.

26 A nádor kívánsága már 1684 elején az volt, hogy a kvartélyozás és porciózás terén valamilyen rendet teremtsenek.

27 Nem fogadta el jogosnak, törvényesnek, de szabályok felállítását szükségesnek tartotta, s elő is terjesztette javaslatait, tolmácsolva az ország panaszát. A király január végén Magyarországra küldte Abele Kristóf főhadbiztost, nemcsak azért, hogy a magával hozott regulamentum

28 értelmében a nagymérvű katonai kihágásokat visszaszorítsa, hanem hogy a helyszínen személyesen gondoskodjék a hadsereg ellátásának biztosításáról. Abele kapcsolatot tartott a nádorral, míg az ország nyugati megyéit járta,

29 s megállapodást kötött velük a katonaság ellátására vonatkozólag. Ehhez Lotharingiai Károly fővezértől erősebb katonai segítséget kért. Sopron megyét, amelynek a nádor örökös főispánja volt, igyekezett kímélni, s biztosította a fővezért, hogy az e megyével kötendő szerződés a nádor jóváhagyása nélkül nem megy végbe.

30 1684 szeptemberében újból megjelent Abele, hogy az 1684-1685. évi téli szállásokat előkészítse, és a porciókat szétossza.

31 A nádor, aki hónapokig tartózkodott a táborban Buda első ostroma alkalmával,

32 a megyéknél is későbben kapta meg erről az értesítést, a kancellária magánúton sem közölt vele semmit.

33 A király együttműködésre utasította Ábelével.

34 Az elkeseredett nádort felesége arra biztatta, hogy legalább saját birtokát próbálja menteni a kvártély és porció alól.

35 Megdöbbentő volt a nádor tájékozatlansága a kívánt porciók számát illetően. 1682-1687 között nemesi felkelés is volt, és porciószedés is. A források szóhasználatában is a porció kifejezést találjuk, a bécsi hadügyi szakértők ugyanis katonai porciókban gondolkodtak, ezeknek számát határozták meg az egész birodalomra (osztrák tartományok, Csehország és Magyarország) vonatkozólag, s ezeknek egy részét kívánták Magyarországtól. Az így kapott porciószámot próbálták azután itthon, egy havi porcióra kb. 4-5 forintot számítva, pénzben kifejezni.

36 Portákról sem esett szó, a hadbiztosok, amint Abele példája is mutatja, szintén bizonyos porciószámot kívántak a kerületükhöz tartozó megyéktől, s ezt többnyire katonai végrehajtás útján szerezték meg. A behajtott porciók száma oly magas lehetett, hogy 1684-ben a nádor nem tartotta lehetetlennek az 1684-1685. katonai évre