Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az ország honvédelmében
vállalkozókkal kötött szerződést az egyenruhák és a még szükséges hajítódárdák elkészítésére. 224 Ugyanakkor Nyitra és Bars megye önállóan vásárolta meg a posztót, ami a többitől elütött. A vállalkozók erős késéssel szállították a rendelést, a panaszok szerint igen gyenge kivitelben. 225 A kancellária az akadékoskodó hadbiztost és az ezredest is elmarasztalta. 226 Pontosan nem állapítható meg, mi történt, csak az, hogy az ezred itthon maradt, s még 1703 novemberében sem kapta vissza nádori közbenjárás, királyi parancs ellenére sem az egyenruháért előre befizetett összeget. 227 Andrássy Pál 1703 februárjában arról is panaszkodott, hogy kerületében nem kap elég megfelelő katonai szolgálatra valóban alkalmas személyt. 228 A nádort, aki a másik két kerület egyenruhájának elkészíttetését is magára vállalta, a haditanács és a kancellária többször rosszallóan megsürgette, s a megyék is nehezményezték, hogy a fel nem szerelt katonaság még mindig az ő költségükön él. 229 A gyalogezredek szervezésével kapcsolatos munkában részt vett a pozsonyi, budai és kassai bizottság is. A gyalogezredek kiállítása előrelépést jelenthetett volna nagyobb, önállóbb magyar hadsereg felé vezető úton, szervezésükre azonban szerencsétlen körülmények között került sor. Részt vett a nádor kaszárnyákkal kapcsolatos tervek kidolgozásában is. Királyi határozat alapján 1700 tavaszán tárgyaló feleket kellett kijelölnie, akik Alsó-Ausztria küldötteivel együtt megtanácskozzák, hol épülhetnének Magyarországon kaszárnyák. Bécsben erre a Duna és más folyók még lakatlan, művelés alá nem fogott partvidékét látták alkalmasnak. 230 A nádor tervezetet is készített, s Kollonics Lipót, a Ministerialis Deputatio elnöke helyeselte, 231 hogy mind az ország, mind a maga nevében hozzájárul a terv megvalósításához, amelyben mindenekelőtt Alsó-Ausztria fogja hathatósan támogatni. így lehetőség nyílik arra, hogy a katonaság ne a lakossággal éljen együtt, hanem a kaszárnyákban, és saját pénzén élelmezze magát; mint vásárló az ország pénzhiányán is segíteni fog. A nádori levéltárban található feljegyzés szerint a terv egyik változata az volt, hogy Tiszántúlon a Várad-Arad-Gyula vonalon, a Tiszán inneni országrészben a Szeged-Szolnok-Csongrád-Csanád-Zombor-Titel-Futak vonalon, délen Eszék, Valkóvár, Illók, Pétervárad és Verőce mellett, a Szávánál pedig Brod, Novi és a Horvát határőrvidék közelében épüljenek kaszárnyák. 232 A terv megvalósításához azonban az elkövetkező években nem foghattak hozzá. * A nádor szervezőmunkájának eredménytelensége leginkább a honvédelem terén mutatkozott meg. A családi és végvárak védelméhez, a nemesi felkelés hadba hívásához megvolt a szükséges katonai szakértelme, hadvezéri képesség nélkül, amit az akkori Magyarországon ki sem fejleszthetett volna magában. A nemesi felkelés elavultságát — ami már apjának, Miklós nádornak is sok keserűséget okozott — belátta, de az ehhez fűződő rendi jogokat mint nádor nem adhatta fel. A fentiekben láttuk a felkelés intézményének csődjét, a nádornak ezzel kapcsolatos szinte Don
