Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az ország honvédelmében
végbeli katonasággal menjen a királyi sereg után. 133 Maga Caprara az együttműködést azzal kezdte, hogy elfogatta, felbontotta és elolvasta a Fülek várából a nádornak küldött leveleket; elolvasás után tovább küldte neki, kifejezve reményét, hogy nem lát ebben mást, csak a közjó szolgálatát. 134 Úgy véljük, teljesen elképzelhetetlen, hogy fordítva is történhetett volna, az ti., hogy a nádor bontja fel ellenőrzés okából a Caprarának címzett leveleket. Utóbbi beleavatkozott a nádor jogkörébe; Trencsén megyével pl. ő közölte, a nádor előzetes megkérdezése nélkül, hogy nem szükséges felkelőket kiállítania. 135 A nádor és Caprara, illetve a haditanács és a bécsi körök haditerve nem egyezett. Látható ez a királynak október l-jén a nádorhoz intézett csillapító hangú leveléből, 136 amelyben újból figyelmébe ajánlja a Caprarával való egyetértést; úgy látja a nádor nem ismeri a Caprarának adott utasítást s egyéb királyi parancsokat, ezért elrendelte, hogy Caprara ezekről tájékoztassa őt. Egyébként az utasítás csak azt tartalmazza, hogy Caprara az ellenséget támadni, annak lehetőség szerint ellenállni és ártani köteles, s ez okból teljhatalommal rendelkezik. 137 A király biztos abban, hogy semmit sem fog elmulasztani, ami megtehető, de fontolja meg a nádor, célszerű volna-e haszontalanul elvesztegetni a nehezen gyűjtött sereget. A nádor azonnali támadást kívánt, az udvar nem. Caprarával közölték a nádor haditervét, továbbá Draskovics Miklós országbíróét is, 138 dönteni azonban a fővezér és a haditanács döntött. A haditanács elgondolása az volt, hogy az ellenséggel szemben Caprara álljon, német nehézfegyverzetű seregekkel és pár száz magyar könnyűlovassal, a nádor pedig, a magyar könnyűgyalogsággal, álljon őrt a Vágnál, vagy ha szükséges, a Rábaközben. 139 Benyovszky Mátyás titkár ezt a tervet Bécsből írt levelében úgy értelmezte, hogy összecsapás esetén Caprara egyedül magának kívánja a hadi dicsőséget, ha pedig tárgyalásra kerül sor, attól is távol akarja tartani a nádort. 140 A király október 13-i levelében ismét emlékeztette a nádort, hogy nem szükséges személyére szóló külön parancsra várnia Bécsből, mivel Caprara fővezér onnan — ezúttal a bányavárosok ügyében — már megkapta a parancsot, működjék csak vele együtt. 141 Pedig a bányavárosok védelme Esterházynak mint bányavidéki főkapitánynak elsőrendű feladata volt. A nádor szerette volna megakadályozni a Thökölyvel kötendő fegyverszünetet is, és a harc erőteljes folytatását kívánta, ám a fegyverszünet mindkét félnek érdeke volt. Október 15-én 142 újból közölte javaslatait az udvarral, s elsősorban azt kérte, hogy Caprara fővezér kapjon utasítást a vele való együttműködésre, 143 mivel ezt, a jelek szerint, nem találta kielégítőnek. Továbbá pénzt és nagyobb, az ő seregével egyesített magyar sereg kiállítását kérte, valamint királyi felhatalmazást Thököly híveinek a király hűségére térítése ügyében. Az udvar válaszát Benyovszky titkár közvetítette október 29-i levelében, melyből kitűnik, hogy télen újabb hadműveletet Bécsben már nem terveznek, egyedül Buonvisi pápai nuncius ért egyet a nádorral abban, hogy a harcot nem szabad abbahagyni; „.. .Nagyságod méltóztassék egy szép levelet írni őnagyságának" —javasolta a titkár. 144 Thököly tábora nem ismerte el a nádort, megválasztásával nem értett egyet. Állásfoglalása a „rebellisek" ellen közismert volt, s a fegyverszüneti tárgyalások
