Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

2. Kommunális igazgatás

választópolgárok azonban megváltoztatták a véleményüket: a tanács — nem egészen két hónap múlva — nekik engedve, eltekintett a pléhtábláktól. A fertálymesterek viszont mindenkinek megmondták a telekkönyvi számát, amit jól látható helyen fel kellett a házon tüntetni.

46 Hidak A hidak építése és fenntartása — hasonló okokból — legalább olyan fontos volt, mint az utaké. így nem lehet csodálkozni rajta, hogy maga a bécsi udvari kamara is foglalkozott vele. 1716-ban elrendelte, a következő két évben sürgette a fehérvári hidak helyreállítását. 1724-ben a város három hidat tartott fenn: a budait, a palotai kapun belül és kívül egyet-egyet. A város az évi fenntartási költséget 500 Ft-ra becsülte. Ezt az összeget maga nem tudta vállalni; a helytartótanács utasítására hivatkozva a kamarától kérte. Az 1730. évi hídjavítási költségek 994 Ft-ot tettek ki.

47 1779-ben javították a várárok fahídját. Úgy iparkodtak vele, hogy a Szent György-napi vásárig kész legyen.

48 A hidakat az 1790-es évekig inkább fából építették. Ilyen híd volt pl. a KisKecskeméti úton, a Lődöző utcában, a Hosszúhegyi éren, az Aszalóvölgyben stb.

49 1795-ben a város — kamarai engedéllyel — 1000 Ft-ot vett fel a Yblacker örökösöktől a hidak (pl. a Királyhíd) javíttatására. Ekkor mérlegelte a tanács először, hogy érdemesebb a fa- helyett kőhidat csináltatni, mert— ha drágább is, de — tovább tart. Ez vezette a várost, amikor a palotai régi sorompónál levő hidat 612 Ft-ért kőből csináltatta meg (a fahíd 153 Ft-ba került volna). 1802-ben a gazdasági ülés is javasolta, hogy a hidakat kőből építsék, mert különben „a hidak javítása kimondhatatlan költségeket jelent". Ezt vették figyelembe 1809-ben a lepsényi úton levő híd építésekor is. 1814-ben a tanács úgy határozott, hogy — az anyagi erőtől függően — évente két-három kőhidat kell csináltatni.

50 A város nem zárkózott el az elől, hogy a magánosok is építsenek kisebb hidakat, ha arra szükségük volt. 1752-ben pl. megengedték Tatai Istvánnak, hogy a háza mögötti csatornát híddal fedje be, hogy terményeit be tudja hordani. 1788-ban egy másik polgárnak nemcsak engedélyt, hanem nyolc öl követ és 500 téglát is adtak. Ilyen esetben azonban mindig kikötötték, hogy a fenntartás a magánszemély dolga és a tanács bármikor lebontathatta a hidat (pl. ha utcarendezés miatt erre szükség 46 Prot. sess. 1847. máj. 29. No 2101. 47 OLA 10. Kanc. Insinuata cam. aul. 1716. No 16,19.; HKA Hoffinanz Ungarn Prot. E. et R. 1718. márc. 20.; Prot. sess. 1724. febr. 16.; Corr. buch 1725. júl. 9.; Kamarási számadás 1730. 48 Prot. sess. 1779. márc. 1, 8. 49 Prot. sess. 1779. máj. 3.; 1777. okt. 31.; 1797. jan. 14. No 52.; 1816. jún. 8. No 1024.; 1821. márc. 3. No 425. 50 Prot. sess. 1795. máj. 8.No 572.; júl. 24. No 876.; 1796. ápr. 9. No 532.; 1802. jún. 24. No 898.; 1806. dec. 2. No 1837.; 1809. ápr. 22. No 648.; 1814. máj. 18. No 775.