Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
2. Kommunális igazgatás
1839-ben a Tolnai utca lakói panaszkodtak a járhatatlan út miatt. 1843-ban a Szömörce, a Tobak és a Sár utca lakói kérték az utak javítását. 1844-ben Ybl Miklós adta be a választópolgárok véleményét a rácvárosi búzapiacon felszedett kövezet helyetti útépítésről. 42 1846- ban Kállinger István mérnök készített tervet az Égettvárosi utca kikövezésére, „vagy Mak Ádám rendszere szerint készítendő burkolatra". A tanács véleménye szerint az ő módszere sokkal olcsóbb, jobb és tartósabb, ezért „a mérnök, a tudomány szoros szabályai szerint, eszközölje a csináltatást". 43 • Utcanevek, házszámok Az első elnevezések a kapukhoz és külvárosokhoz (Budai-, Csíkvári-, Palotai-) kapcsolódnak. Az egyik elsőként felbukkanó utcanév (1714) a Budai-külvárosi Malom utca. 1722-ben említik a Malom, a Győri és a Zámolyi utcát, ahol fertálymesterek működtek. A Főteret (Platz) ugyancsak az 1720-as évektől kezdve emlegetik. A görögkeletiek által lakott utca a Rác utca (1735), a molnárok a Molnárok terén laktak (1750), a Budai-külvárosban volt a Nagy utca (1774), a Palotavárosban az Első utca (1775), és az Új utca (1786), a Budai-külvárosban húzódott a Körösztösi utca (1773), de megmaradt olyan ősi utcanév is, mint a Sziget utca. A város utcáinak elnevezését 1825-ben végezték el; a neveket az elkészült mappába írva be. 44 Ezt követte 1826-ban a házak számmal való ellátása. Az egyes számot (városháza) szolgaegyházi Marich Dávid ércből készíttette el és a városnak ajándékozta. 1842től az adóösszeírás már az utcák neve és a házak száma szerint történt. 1843-ban több lakos bemeszelte a város költségére készült házszámokat, mire a kapitányi hivatal megintette őket: „Tartsák épen a házszámokat, mert különben a saját költségükre íratják azokat újra." 1844-ben a Belvárosban 1—205, Palotavárosban 1—418, Tóvárosban 418—621 és a Budai-külvárosban 1—521 házszám volt. 45 1847- ben a tanács határozatot hozott a házszámtáblákról, s — a választópolgárok javaslatára— a tulajdonosok költségére, pléhtáblák bevezetését tartotta jónak. A telekhivatal nyújtotta be a polgármesteri hivatalnak a házak és a házhelyek számainak jegyzékét, amely a pléhtáblákat árverés útján készíttette el. A tanács ezt „az adóösszeírás pontossága, a rendőrség és a jó rend érdekében" tartotta fontosnak, mert „a falra írt számokat részben az eső lemossa vagy lemeszelik". A 42 Prot. sess. 1839. nov. 29. No 2345.; 1843. jún. 23. No 2152.; júl. 3. No 2233.; 1844. júl. 25. No 2833. 43 Prot. sess. 1846. jan. 19. No 224. 44 Prot. sess. 1695. dec. 13.; 1714. jún. 12.; 1722. máj. 28.; 1727. máj. 30.; 1773. nov. 29.; 1774. jún. 10.; 1775. febr. 17.; 1777. nov. 7.; 1786. jan. 27. No 353.; 1825. aug. 17. No 1240.; Prot. jud. 1735. dec. 9.; Corr. buch 1750. febr. 13.; Somkuti 1971. 169—170. « Prot, sess. 1826. jan. 3. No 10.; 1832. jún. 22. No 1261.; 1842. aug. 8. No 2270.; 1843. jún. 9. No 2059.; 1844. szept. 7. No 3569.
