Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

1. Politikai igazgatás

padláson támadt (valószínűleg a mosószemélyzet okozta). A növendékek ideiglenesen a kaszárnyában kaptak menedéket. 1839 decemberében egy tímármester háza lett a lángok martaléka.

52 Fehérvár történetének legnagyobb tűzvésze 1843. szeptember 5-én délután pusztított. Ekkor a palotai és a tóvárosi lakosok házainak nagyobb része leégett. Erről részletesen jelent Károly János, ehelyütt csak hivatkozom rá.

53 • Földrengések Az első földrengés, amiről tudunk, 1744-ben volt. A károkat Nesseirode prépost csak hat évvel későb vette fel. Eszerint a régi kápolna sekrestyéje, valamint a főoltár, a két mellékoltár és a szószék szenvedett kárt.

54 1763. június 28-án reggel háromkor, ötkor és fél hatkor volt újabb földrengés. A karmeliták tornyában 1000 Ft kár keletkezett; megrongálódott a jezsuita harangtorony és a rendház három kéménye. „Mivel Isten a nagyobb kártól megóvta a várost, Űrnapján körmenetet tartunk, az Ambrus-himnuszt énekelve" — határozta el a tanács.

55 Az 1783. április 22-én hajnalban egy és két óra közötti földrengés nem okozott jelentős kárt, csak a kaszárnyákban és a karmelita templomban keletkezett kisebb kár.

56 Az 1810. évi móri földrengést Kitaibel Pál, Tomcsányi Ádám és Fabrici Lajos professzorok vizsgálták ki. A május 27-én Bodajkra zarándokolt fehérváriak lába alatt reggel negyed kilenckor megmozdult a föld. „A templom és más épületek falán nagy repedések keletkeztek. Részben a leeső faldarabok, részben a templomból való kimenekülés néhány emberben kárt okozott" — jelentette a város a helytartótanácsnak. A felsőbb hatóság felhívta a figyelmet, hogy minden földrengést, tűzesetet vagy áradást azonnal jelentsenek.

57 Csak 1817-ben kért bizony ságlevelet egy fehérvári polgár arról, hogy „az 1810. évi, a városban uralkodó földindulás során a háza összedőlt". A jegyzői hivatal ezt igazolta neki.

58 Az utolsó fehérvári földrengés 1819. május 11-én hajnalban fél kettő és kettő órakor volt.

59 52 Prot. sess. 1835. máj. 27. No 995.; 1837. okt. 30. No 2096—2097.; nov. 3. No 2108.; 1839. dec. 17. No 2459. 53 Prot. sess. 1843. szept. 5. No 3023.; Károly 1898. II. 315. A város szeptember 9-én még mindig égett. (Prot. sess. 1843. szept. 9. No 3057.) 54 Baranyainé 1979. 47. 55 Corr. buch 1763. júl. 20.; Kállay 1977/B. 229. 56 Prot. sess. 1783. máj. 16. 57 Prot. sess. 1810. febr. 12. No 200.; máj. 28. No 901.; Kállay 1977/B. 230. 58 Prot. sess. 1817. jan. 17. No 81. 59 Prot. sess. 1819. máj. 14. No 764.