Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
2. Kommunális igazgatás
után a kamara engedélye kellett. 1788-ban valamit enyhült a szigor: a 100 Ft-on aluli javításokhoz nem kellett a felsőbb hatóságokat megkérdezni. 16 Nagyobb kiadást jelentett új kapuk létesítése. Ilyenre 1787—1793 és 1810—1813 között került sor. 1787-ben engedélyezte a kerületi biztos és az alispán a falon új kapu nyitását, valamint a kamara a 300 Ft-os költséget. A munkát — először a földmunkákat, a föld elhordását — megyei és városi rabok végezték. 17 1797- ben terjesztette fel a város „az új tervét" (rajzát, térképét) a helytartótanácshoz, amelyet Liptay János készített el. Ezen nemcsak a középületek és a művelési ágak, hanem az új kapu is látható. A terv iránt a budai királyi építészeti igazgatóság is érdeklődött. 18 1798- ban a városháza udvarán levő romos raktárt, a következő évben a városháza előtti őrbódét (faköpenyt) javíttatták. A magyar kamara 1806-ban bekérte a városi épületek rajzát, „rendesebb felállításuk végett". 19 1810—1813 között került sor, Csapó Benjámin megyei földmérő tervei alapján, a Budai-külvárossal szemközti új (Nádor) kapu felépítésére. Az útban levő Braun József-féle házat lebontották. A munka során kiásott köveket a város ölenként 12 Ft-ért adta el. Egy tabi lakos, akinek a városban háza volt, 500 Ft-ot küldött az új kapu építésére azzal a kéréssel, hogy a házát mentsék fel a katonai beszállásolás alól. „A város a kérést, a körülményekhez képest, figyelembe veszi" — írták neki válaszul. Az új városkapura mások is tettek felajánlásokat, valamint a város „bizonyos vagyontárgyakat" árverezett el erre a célra. 1813-ban egy tatai kőfaragómester 322 Ft-ot kért a kapunál felállított márványkőért és a betűk véséséért. 20 1813-ban javították a városháza tetejét, majd 1820-ban a „hozzá ragasztott épület" padlását és bolthajtásait. Ugyanebben az évben (1820) a városháza kapuja feletti kőképeket — a tisztogatáskor — kicsinosították és olajos festékkel festették be. A városháza padlásán zsákhúzó csiga és hozzávaló kitolópad is volt, amelyet nemcsak a város használt, hanem 2 Ft-ért a lakosoknak is bérbe adott. 21 1838-ban tervezte a tanács új városháza felépítését. A tervet Ybl Miklós építész, valamint Langmahr és Máder kőművesmesterek készítették el. A terveket a tanács a választópolgárságnak azzal adta ki, hogy „adjon véleményt az építés menynyiségéről és minőségéről". 22 16 Prot. sess. 1767. jan. 14.; 1779. júl. 23.; 1782. aug. 5.; 1788. okt. 17. No 1502. 17 Prot. sess. 1787. aug. 10. No 822.; szept. 14. No 926.; 1788. júl. 11. No 1093.; 1793. jan. 28. No 105.; Új kapu létesítésére irányuló kérések egész a bécsi udvari kamaráig feljutottak (HKA Hoffinanz Ungarn 650. 1731. okt. 29. Bazin). 18 Prot. sess. 1797. jún. 9. No 724.; OL S 11. No 1287. 19 Prot. sess. 1798. ápr. 20. No 508.; 1799. jan. 11. No 35.; 1806. okt. 30. No 1658. 20 Prot. sess. 1810. jan. 5. No 24.; jan. 12. No 67.; jan. 22. No 112.; jan. 26. No 118.; 1812. nov. 27. No 1458.; 1813. júl. 19. No 803.; szept. 10. No 1034. 21 Prot. sess. 1813. aug. 28. No 994.; 1820. aug. 26. No 1490.; 1821. aug. 25. No 1416.; 1827. aug. 4. No 1381.; 1845. szept. 29. No 3377. 22 Prot. sess. 1838. jan. 18. No 112.; szept. 21. No 1441.
