Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

1. Politikai igazgatás

kötelességét, a közösen választott törvényszék elé állították. A tanács szolgálati szabályokat alkotott külön a káplárok, az őrmesterek, az alhadnagyok, főhadnagyok, a kapitányok, a főstrázsamester, a zászlós, az al- és főkormányzó tiszt és a segédtiszt számára.

249 Az 1843. évi parádé alkalmából a polgárőr kapitány arra kért engedélyt, hogy mivel a német vezényszavakat még nem fordították le magyarra, németül vezényelhessenek. A tanács ehhez előbb nem járult hozzá, mert a felújításkor kimondták, hogy a kormányzás nyelve a magyar. A polgárőrség újabb kérésére végül mégis megengedték a parádén a német vezényszót, de beszereztek egy magyar katonai parancsszótárt.

250 A polgárőrség rendszeresen közgyűlést tartott. Ezen választották meg a tiszteket; ezt a tanács hagyta jóvá. A közgyűlést az ezredes hívhatta össze. Erre a posztra gróf Zichy Aladárt kérték fel, „mivel mint boldogult atyja, ő is vonzódik a városi polgárőrség iránt". A gróf a felkérést elfogadta, „mivel a grófi család régi időktől fogva szíves hajlandóságot tanúsít a város iránt".

251 A városban állomásozó katonaság ezúttal sem örült a polgárőrség feltámasztásának. 1844 júniusában a katonai parancsnok azért tett panaszt, mert a polgárőrség, fél órával a katonai takarodó után, újból takarodót fújt. „Minden katonai dobjelet — írta —, csak a katonai parancsnok megbízásából lehet veretni. Ezért ha ilyet akar a polgárőrség jelentsék a katonai parancsnoknak." A tanács ezúttal szót fogadott: minden gyakorlatot előre jelentett a katonaságnak.

252 1846- ban a tanács határozatot hozott a polgárőrségről: „A polgári fegyveres szolgálat, a város védelme fegyverrel, a polgárok esküdt kötelessége." Ezért minden testileg alkalmas új polgárt köteleztek, hogy az őrseregbe álljon. Ha nem, 5 ezüst Ftot szedtek tőle.

253 Ugyanebben az évben tömegesen mondtak le a tisztek, köztük gróf Zichy Aladár ezredes, Braun József kapitány és a tábori lelkész, Farkas Ferenc nagyprépost. Ettől kezdve Nitzky János tanácsos, őrnagy vezette a polgári őrséget.

254 1847- től az új polgárok, ha alkalmasak voltak, de nem akartak beállni, 20 Pft-ot; az alkalmatlanok változatlanul 5 Pft-ot fizettek. A pénzt a polgárőrség parancsnoka kapta, a zenekar segélyezésére. A polgárőr pénztárnok a bevételekrőlkiadásokról számadást vezetett; ezt a tanács ellenőrizte.

255 24g Acta pol. 1843. máj. 19. No 1665. 250 Prot. sess. 1843.JÚ1.5. No 2617.; aug. 14. No 2654. 251 Prot: sess. 1844. márc. 15. No 992.; szept. 6. No 3530.; 1845. okt. 30. No 3579. 252 Prot. sess. 1844. jún. 10. No 2347. 253 Prot. sess. 1846. jan. 5. No 100. 254 Prot. sess. 1846. aug.17. No 3019.; szept. 21. No 3415.; okt. 12. No 3613—3614. 255 Prot. sess. 1847. nov. 22. No 4706.; 1848. jan. 28. No 306.