Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
2. Kommunális igazgatás
A Fehérvárott feltörő ásványvizek a felsőbb hatóságot is foglalkoztatták. 1768ban a városi physicus végezte ezek vizsgálatát, az eredményt a helytartótanácshoz terjesztették fel. 1795-ben a városi orvos már azt jelentette, hogy nincs ásványvíz. Ugyanezt válaszolták 1842-ben, amikor a helytartótanács az ásványvizekből mintákat kért. 62 Külterületi kútról már a török időkből vannak adataink: a Fehérvár—Petele közti határon az ér partján volt a Bödöny-kút, ahová a katonák is jártak. 1737-ben említik az András-kutat, amelyet ekkor javítottak meg és helyeztek újból üzembe. A majorok közelében volt a Kis-kút. 63 Állatok itatására használták a Hóhér-kútját. Közkút volt a János-futása csárdában. 1808-ban a mezőkön levő kutak „nagyon megromlottak", megjavításukat az alpolgármesterre bízták. A majorgazda 35 kútágast és 29 vályút számolt el. 1820-ban a Commendans rétjén levő kutat csináltatta meg a város. 1828-ban a Gulya-kút és a vár alatti Sárkány-kút környékét köveztették ki. 1829-ben jelentette a marhalegeltetésre felügyelő bizottság, hogy az András-gyöpén levő kút nem tudja vízzel ellátni a csordát, „ezért félni lehet a nyavalyától". Mivel a tavaszi vetések miatt a gulyát nem lehetett az Aszalóvölgyben levő kutakhoz hajtani, deleléskor a váraljai kúthoz, ozsonna tájban az András-gyöpi kúthoz terelték őket. 64 Kutak voltak a szőlőhegyen is. A Turóság hegyen levő forráskutat 1777-ben említi a jegyzőkönyv; 1785-ben már romos és használhatatlan. A kutat megjavíttatták, de 1807-ben újból „romlott állapotban" volt. Ismeretes a szőlőhegyi Boltoskút és a Budai útnál levő kút. 65 Belterületen állott a Jancsár-kút (amelyről utcát is neveztek el); 1774-ben „szolid anyagból" hozták rendbe. Forráskút volt a sörfőzőházban (a győri kapunál). 1781ben javíttatták „tűzvédelem és ivóvíz céljából" az égettvárosi kutat, tíz évvel később az elemi iskola előtti kutat. Gyakran kellett javíttatni a piacon levő kutat is. A karmelita templomnál levő kútra 1797-ben csináltatott a város csapot. 66 Természetesen nemcsak közkutak, hanem magánkutak is voltak a városban. Less János pl. 1787-ben a házánál kutat talált, amelyet — az alispán utasítására — egy bizottság vizsgált meg. A város 100 téglát adott neki, hogy a „köz számára is hasznos kútját megjavíttassa. Ügyelt viszont a város arra, hogy a házi kutak kifolyó vize ne a közutat rongálja, valamint, hogy minden kútnak legyen „kámvája". 67 Előfordult, hogy magánszemélyek tettek panaszt a közkutak által okozott zavarról. Hell György városi kapitány pl. kérte, hogy a háza előtt levő kút vizét úgy 62 Corr. buch 1768. nov. 18. Prot. sess. 1795. jún. 19. No 753.; 1842. ápr. 22. No 1038. 63 Acta pol. et jur. 1735. márc. 13.; Prot. sess. 1737. márc. 22.; Corr. buch 1747. febr. 11. 64 Prot. sess. 1784. jún. 2.; 1793. jún. 21. No 877.; 1808. ápr. 21. No 550.; 1820. febr. 12. No 12.; aug. 26. No 1490.; 1828. máj. 27. No 998.; 1829. júl. 14. No 1099. 65 Prot. sess. 1777.okt.24.; 1785. dec. 12.; 1786. dec.4. No441.; 1798.márc. 9.No339.; 1807.máj. 15. No 704. 06 Prot. sess. 1770. máj. 25.; 1774. aug. 8.; 1778. jan. 16.; 1781. aug. 17.; 1791. júl. 1. No 758.; 1797. febr. 6. No 184.; 1806. júl. 14. No 1149.; 1820. dec. 9. No 2006. 67 Prot. sess. 1787. júl. 13. No 717.; 1788. máj. 20. No 787.; 1816. júl. 1. No 1094.; 1822. jún. 3. No 920.
