Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

1. Politikai igazgatás

Kereskedő Társulat 6-8 tagot jelölt ki, akiket a karjukon sárga pántlikával jelöltek meg. A tűzoltó eszközöket a céhek vitték a tűzhöz. A pásztorok tűz esetén nem hajtották be.a marhákat a legelőről. 1837-ben a tűzoltási rendszabást 2000 példányban nyomtatták és osztották ki.

16 Tűzoltó eszközök A legegyszerűbb a víz, amelynek tartását Fehérvár város már 1697-ben elrendelte. Ezt csaknem minden későbbi rendelet is megismétli: minden házban legyen egy edény, vízzel. A vízkészletet maga a tanács vizitálta.

17 1735-ben a tanács három kocsit állított be tűzvédelemre. A következő évben a tűzoltó szerszámok tárolására egy pajtát építettek.

18 1762-ben határozta el a város tűzoltó szerek, vizeskocsik, hordók, csáklyák, létrák és pumpa beszerzését. Ezek beszerzése meg is történt: 1771-ben a helytartótanácsnak ezt jelentették. 1778-ban tűzvédelmi célból a szivattyú-házat és a nagyobb szivattyút javitatták.

19 1786-ra a sok használat miatt a tűzfecskendők tönkrementek. Javíttatásukról egy tanácsos gondoskodott. 1787-ben a tanács felülvizsgáltatta az összes tűzvédelmi eszközt és a hiányokat pótolták. A következő évben egy pozsonyi, rézműves mester az általa gyártott tűzfecskendőt ajánlotta, amely 14 vödör vizet, két és fél percen belül, 16 öl magasra nyomott (700 Ft-ba került). A tanács nem érdeklődött utána, mivel elégnek tartotta a három fecskendőt. 1788-ban a kapitány szerint 24 kézifecskendőre, 12 nagy és 20 kis horogra, 5 nagy és 8 kis létrára, 40 vödörre és két kocsira lett volna szükség. A tanács kimondta, hogy „a kamarási hivatal számlájára meg kell venni".

20 1793-ban engedélyezte a kamara egy réztüzfecskendő beszerzését. Erre a város 200 Ft-ot költött; megfelelő elhelyezését azonban nem tudta biztosítani. 1797— 1798-ban a város egy budai harangöntővel nagyobb szivattyút csináltatott. 1801ben már két nagyobb fecskendője volt a városnak.

21 A város az 1810-es évektől, az újonnan felvett és felesküdött polgároktól, tűzi bőrkannákra, külön díjat szedett.

22 1819-ben a német iskola eladásával a tüzieszközök fedél nélkül maradtak. Ezért a városháza mellett készítettek alkalmas helyet a részükre.

23 16 Prot. sess. 1833. febr. 5. No 241—244.; 1837. dec. 1. No 2280. 17 Corp. stat. V/2. 341. Székesfehérvár 1697.; Prot. sess. 1723. ápr. 2. 18 Prot. sess. 1735. máj. 7.; 1736. márc. 10. 19 Prot. sess. 1762. febr. 26.; 1778. ápr. 15.; Corr. buch. 1771. jan. 7. 20 Prot. sess. 1786. máj. 9. No 730.; 1787. júl. 30. No 779.; 1788. máj. 10. No 746; nov. 10. No 1626.; dec. 9. No 1774. 21 Prot. sess. 1793. ápr. 15. No 490.; ápr. 26. No 576.; 1797. márc. 15. No 383.; 1797. nov. 6. 1360.; 1798. dec. 1. No 1376.; 1801. máj. 8. No 635. 22 Prot. sess. 1817. jan. 27. No 178. 23 Prot. sess. 1819. nov. 13. No 4.