Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

Bevezetés

Jelen munka a városi önkormányzatnak csak a hatáskörét tekinti át. Szervezetéről, ügyviteléről, alkalmazottairól külön kötetben lesz szó. Földrajzilag csak a szűkebb értelemben vett Magyarország, az anyaország városaival foglalkozik; nem terjed ki Erdélyre, a horvát-szlavón-dalmát királyságra és a határőrvidékekre. A városok közül elsősorban a szabad királyi és a bányavárosok szerepelnek, a mezővárosok csak összehasonlító példaként fordulnak elő. Az 1686—1848 közötti időhatárral a tízkötetes magyar történet korszakbeosztásához igyekeztem igazodni. Mindennek az áttekintésénél Székesfehérvár szabad királyi várost tekintettem modellnek, elsősorban a városi levéltár adataira támaszkodtam. De ha tudjuk azt, hogy a török utáni időktől kezdve Székesfehérvár egyfajta mintavárosként, igazgatása mintaberendezkedésként szolgált, ezt indokoltnak tekinthetjük. A téma csak látszólag látszik réginek, közelebbről megnézve a mai közigazgatás fejlesztésének történeti megalapozásához, helyi-területi igazgatási problematikájához kíván intézménytörténeti tényszerű hozzájárulást adni.