Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

1. Politikai igazgatás

folyamán többször megismételte. A büntetés változott (1832-ben.pl. 25 Vft volt), de a tény maradt: az emberek (és a városban állomásozó katonák) nyilvános helyen pipáztak, dohányoztak.

5 1794-ben egy tanácsost küldtek ki egy Budai-külvárosi ház tűzveszélyes kéményének a megvizsgálására. — 1796-ban megtiltották, hogy a terményeket, beleértve a szénakazlakat is, a köztereken (vásártéren), utcákon tárolják. 1799-ben javasolta a város a gvárdiánnak, hogy a ferencesek tűzifáját ne a kolostorban, hanem a külvárosi raktárban őrizzék.

6 1803-ban Székely Lajos sókereskedő tett panaszt, hogy a színje előtt sót és gyümölcsöt áruló asszonyok „a maguk melegítésére hevített fazekakat helyeznek el; ezzel tűzveszélyt okoznak". A tanács ezt megtiltotta nekik. De tilos volt a vásárok alkalmával a borsátrakban való tüzelés is.

7 A perjével vagy szalmával való fűtést 1821-ben úgy szabályozta a tanács, hogy elégetés után az udvaron ásott gödörbe kellett rakni és vízzel leönteni. Aki a gondatlanul eljáró szomszédját feljelentette, 5 Ft jutalmat kapott. Szeles időben a bakterok házról házra járva hívták fel a figyelmet erre. 1827-ben a városban, „a közbátorság kedvéért", tíz sövénykerítést leromboltak. Mivel a tulajdonosok szegények voltak, 12400 darab téglát hitelbe kaptak a várostól, kőkerítés építésére.

8 Ügyeltek a tűzvédelemre a városrendezés során is. 1807-ben pl. a régi vármegyeháza és Lang Mátyás telke közti területet — a tulajdonos és több polgár kérésére közúttá nyilvánították, „hogy csökkenjen a tűzveszély". 1833-ban a Könyök utca lakói panaszkodtak, hogy a szűk utca miatt tűz esetén nem tudják a javakat menteni. Kérték, hogy a tanács nyisson új utcát az „Ispita kertjén" keresztül. A tanács és a választó polgárok, helyszíni szemle alapján, javasolták a kérés teljesítését.

9 1846-ban tűzvédelem céljából elrendelték, hogy a kazlak és asztagok az épületektől 10 ölnyi távolságra legyenek. A következő évben hozott határozat szerint a fazsindelyes tetőket 10, a nádtetőket 15 évig lehetett javítani. Utána cseréppel kellett a házakat fedni.

10 Tűzoltási szabályok A városi önkormányzat nemcsak a megelőzésre, hanem a keletkezett tűz elhárítására is hangsúlyt helyezett. Körmöcbánya már 1699-ben, Esztergom 1736ban, Kőszeg 1738-ban Feuerordungot (Löschordnungot) alkotott. Esztergomban 5 Prot. sess. 1787. júl. 6. No 688.; 1804. ápr. 30. No 579.; 1810. szept. 7. No 1374.; 1820. júl. 2. 4. No 1289.; 1826. jún. 16. No 953.; 1830. ápr. 13. No 574.; 1832. aug. 18. No 1656.; szept. 3. No 1749. 6 Prot. sess. 1794. febr. 21. No 290.; 1796. aug. 5. No 1079.; 1799. máj. 27. No 677. 7 Prot. sess. 1803. jan. 14. No 61.; 1830. szept. 18. No 1596. 8 Prot. sess. 1821. dec. 10. No 1948.; 1827. máj. 1. No 727. 9 Prot. sess. 1807. máj. 1. No 620.; 1833. okt. 24. No 2058. 10 Prot. sess. 1846. nov. 9. No 4003.; 1847. máj. 4. No 1839.