Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

1. Politikai igazgatás

Közreműködött a város katonai lovak vásárlásában. 1786-ban egy „remontáló kapitány" jött a városba, hogy a tanácsi megbízott segítségével lovakat tekintsen, illetve vásároljon meg. Ez a későbbi időben is előfordult.

171 A gabonavásárlás a katonaság részére a francia háborúk alatt is tovább tartott. Van példa arra, hogy a császári raktárból (pl. 1795-ben) „a szegény adózó népnek kenyeret sütöttek". A kivetett mennyiség beszerzésére a város újabb kölcsönöket vett fel. 1797-ben az élelmezési hivatal a gabona tárolására megkapta az üresen álló városi kaszárnyát. A városba őrölni hozott kincstári gabona után nem szedhettek útvámot (1797-ben az útvámbérlő mégis szedett).

172 1800-ban a város 1000 mérő gabonát és 100 mérő zabot szállított az élelmezési hivatalba. 1805-ben a katonaság ellátására 34 kemencét állítottak fel a városban. A város 10 kádárlegényt rendelt ki, liszttartó hordók készítésére. A tanács az élelmezési hivatal vezetőjénél tett panaszt a „főpékmester" ellen, aki a hivatal házában bort mért.

173 A háborús célokra őrölt nagy mennyiségű liszt (még a sörház padlásán is kincstári lisztet tároltak) egy részét 1809-ben mázsánként 9 Ft-ért a szegényeknek adták el.

174 1810-ben bővítették a gabonaraktárat: az élelmezési tiszt 46000 téglát kért a várostól. 1812-ben a püspöki pincével szemben fekvő utat javították, hogy a kincstári borok a szállítás során kárt ne szenvedjenek.

175 Az 1830-as évektől az élelmezési hivatal a zabot, a szénát és a kenyeret — új rendszer szerint — kótyavetye útján vette meg. Az árverést a tanács hirdette ki, azon egy tanácsi megbízott is részt vett. A „katonai életes tár" tisztje évente kért a várostól a gabona- és szénatermésről tájékoztatást.

176 Raktárak 1700-ban már császári fegyvertár volt a városban. 1705-ben Koch Mátyás szertárőr (Zeugwart) egy városi polgár puskaművest foglalkoztatott. 1710-ben Koch a városi szállásmester ellen, rossz szállása miatt, tett panaszt. 1712-ben Koch és a neki alárendelt nyolc puskamüves nem kapott fizetést. Ezt Várossy Lőrinc harmincados vizsgálta ki.

177 171 Prot. sess. 1786. jún. 23. No 914.; 1812. aug. 21. No 1077.; szept. 18. No 1196. 172 Prot. sess. 1795. ápr. 13. No 448.; 1796. dec. 16. No 1677; dec. 19. No 1691.; 1797. júl. 1. No 808.; júl. 24. No 882. 173 Prot. sess. 1800. máj. 23. No 667.; 1801. jan. 19. No 97.; 1805. nov. 11. No 1585.; nov. 30. No 1690. 174 Prot. sess. 1806. jan. 28. No 229.; 1809. jún. 15. No 851, 853. 175 Prot. sess. 1810. nov. 5. No 1630.; 1812. szept. 4. No 1137.; A város 1816-ban azzal tagadta meg az élelmiszer-szolgáltatást, hogy „mint régi vár, a katonaságnak semmi élelmiszerrel nem tartozik". (Prot. sess. 1816. dec. 13. No 1996.) 176 Prot. sess. 1834. febr. 14. No 304.; 1840. aug. 10. No 1717. 177 Prot. sess. 1705. márc. 9.; 1710. júl. 8.; HKAHoffinanz Ungarn. Prot. E. 1712. jan. 8.; Fallenbüchl 1979. 35.