Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

8. Posta

előző évben Kisbérrel szemben postaállomás létesült és így a városnak készen kellett lennie, hogy szükség esetén lovakat adjon az arra menő postának.

24 Nőtt a postahivatal jelentősége az 1813-as évtől, a posta államivá válásától. A királyi postamesteri állás — ha lehet — még előkelőbb lett.

25 1814-től kezdve, az „ún. ordinari posta megkímélése céljából, az olyan hivatalos leveleket, amelyek egynéhány fontnál többet nyomtak, a Diligence kocsival kellett küldeni". A jegyző a kamarai leiratra a következő elintézést írta: „A Diligence kocsi nem jár a városon át, így a várost nem érinti."

26 Uralkodói rendeletre azokért a hivatalos levelekért, amelyeket magánszemélyek ügyében intézett a város a dikasztériumokhoz vagy a törvényszékekhez, a felektől portót kellett szedni. Az ilyen leveleket erga depensionem portorii feljegyzéssel adta fel a jegyzői hivatal.

27 1819-ben emlékeztette a helytartótanács a várost arra az 1789. évi parancsolatra, amely szerint külön postakönyvet kellett vezetnie, „hogy ha valamely hivatalos levél feladása iránt kétség támadna, a könyvből meg lehessen szerezni a szükséges felvilágosítást". A tanács válasza szerint „a postakönyv a városnál amúgy is szokásban van; továbbra is megtartják".

28 Az 1820-as évektől gondot fordított a város a felsőbb kormányszékekhez deligance-szal küldött levelek jobb (viaszosvászonba való) csomagolására, „mivel előfordult, hogy a levelek a nedvesség miatt megromladozva érkeztek meg". Azokat a leveleket viszont, amelyeket meghatározott ideig nem váltottak ki a postahivataltól, elégették. A tanács ezt az egész városban kihirdette.

29 1828-ban a polgármestert bízták meg a város határában levő postautak javíttatásával. „A többit, a pénztár szűkös állapota miatt, nem tudják javíttatni." A következő évben a Fehérvár—Csikvár (Szabadbattyán) közötti postautat látták el jelekkel, „mert azok nélkül veszélyes az utazás". A város a zámolyi és a lovasberényi utakat is javíttatta.

30 1834-ben Tarr István császári királyi postamester jelentette, hogy a palotai postaút, amerre a temetési menetek is haladni szoktak, rossz karban volt. A polgármester kövecset hordatott rá, „mert különben járhatatlan lesz".

31 1838 januárjában a nagy hóesés elzárta az utakat. A tanács a hóesés elmúltával több embert fogadott, akik a postautakat és a városi utcákat megtisztították a hótól, illetve a városból kihordták a havat. Ugyanakkor a lepsényi postaút széleit, amelyet a hó szintén teljesen eltemetett, póznákkal jelölték ki.

32 24 Prot. sess. 1805. nov. 25. No 1651.; 1809. máj. 29. No 775.; aug. 28. No 1054.; 1810. febr. 10. No 223. 25 Fallenbüchl 1979. 39. 26 Prot. sess. 1814. aug. 8. No 1177. 27 Prot. sess. 1816. márc. 22. No 510 28 Prot. sess. 1819. jan. 11. No 45. 20 Prot. sess. 1821. júl. 27. No 1217.; 1822. febr. 11. No 251. 30 Prot. sess. 1828. máj. 12. No 844.; 1829. aug. 7. No 1222. 31 Prot. sess. 1834. nov. 7. No 2188. 32 Prot. sess. 1838. jan. 15. No 111.; jan. 22. No 129.