Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

7. Egészségügy

használatra kapta. A paróchiához tartozik és a város nem akarja elvenni tőle. Úgyis kár érte várost a gyógyszertár szekularizálásával". 1776-ban Valter Ferenc polgárjogot kapott és bemutatta bizonyítványát, amely szerint az új nagyszombati egyetemen superlaudabiliter levizsgázott. Ebben az évben a tanácsi bizottság már vizsgálta a patikát, amelyre 20 Ft adót vetettek ki.

04 Valter Ferenc nem sietett a 8160 Ft-os vételár kifizetésével, 1777-ben még mindig tartozott 4000 Ft-tal. A helytartótanács felszólította a tanácsot: zárolja Valter javait. Valter erre kijelentette, hogy 3000 Ft-ot kifizet Pozsonyban a tanulmányi alap pénztáránál. Adóssága nem akadályozta meg abban, hogy 1777-ben 2000 Ftért a Budai külvárosban házat vegyen. A patika vételárából 1000 Ft-tal 1780-ig tartozott, illetve eddig fizette utána a kamatot.

6S Az új gyógyszerész első dolga volt megtiltani, hogy a fűszerkereskedők és mások (pl. bábák) gyógyszereket áruljanak. A tilalom azonban nem sok sikerrel járt, mert 1791-ben meg kellett újítani.

66 A tanács által a helytartótanácshoz szorgalmasan küldött jelentésekből megtudhatjuk, hogy Valter a bécsi gyógyszerkönyv (Dispensatorium) szerint készítette az orvosságokat. 1787-ben — ezekben az években a megyei orvos is részt vett a vizitációban — megszüntették a nürnbergi mértékeket, és csak a bécsi súlyokat engedélyezték.

67 1792-ben a megyei közgyűlésen részt vett városi küldöttség arról értesült, hogy a megye — az 1780-as évekhez hasonlóan — a saját embereit akarta kiküldeni a gyógyszertár felülvizsgálatára. A tanács azonban ezt határozottan visszautasította: „Akiket felülvizsgálnak, azok nem megyei, hanem városi jurisdictio alatt állnak." A helytartótanács azonban ezt nem méltányolta, hanem úgy rendelkezett, hogy a vizitáló bizottságban a megyei orvosnak is helye legyen.

68 Az 1790-es években Valter Ferenc patikus a városi bor- és pálinka-akcisát és a téglaégetőt bérelte. 1793-ban hadsegedelem címén 100 mérő kevert búzát, 200 mérő zabot és négy öl szénát ajánlott fel, illetve szállított be a katonai élelmezési raktárba.

69 1794- ben utasították a patikust, hogy „tegye el a recepteket, hogy meg tudják állapítani, kinek milyen gyógyszert adott ki". A későbbi időben a patika receptkönyvet vezetett.

70 1795- ben Valter igazolást kapott a tanácstól, hogy nincs kifogás a patika kezelésével kapcsolatban. 1798—1799-ben még számlákat nyújtott be a tanácsnak 64 Corr. buch 1775. márc. 3.; Prot. sess. 1776. máj. 17.; nov. 22.; dec. 6.; Kosáry 1980. 609. 65 Prot. sess. 1777. máj. 9.; máj. 12.; aug. 25.; 1780. júl. 28.; 1792. febr. 17. No 221. 66 Corr. buch 1777. júl. 21.; nov. 4.; Prot. sess. 1791. ápr. 8. No 418. 67 Prot. sess. 1780. ápr. 21.; 1787. júl. 27. No 766.; 1789. nov. 27. No 1594. 68 Prot. sess. 1792. okt. 26. No 1426.; nov. 26. No 1561. 69 Prot. sess. 1793. jún. 18. No 858.; dec. 6. No 1531—1532.; dec. 28. No 1606.; dec. 30. No 1632.; 1794. jan. 17. No 81. 70 Prot. sess. 1794. febr. 28. No 335.; A fehérvári gyógyszertár receptkönyve: OL R 222—212. Egyházi iratok gyűjteménye. 1836—1911.