Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

6. Egyházi ügyek

parancsa szerint — a nekik kijelölt 400 négyszögölnyi helyet. A reformátusok a Kommendáns rét egy részét, vagy a Szedreskert üresen álló részét kérték. A tanács helyszíni szemlén állapította meg, hogy e helyeken nem lehet temetőt rendelni, ezért azt a sóstói Országút mellett jelölték ki. Ezt a reformátusok elfogadták, de nem sokáig volt elég, mert 1847-ben már a nagyobbítás volt napirenden. 256 Kálmány Ádám református adminisztrátor 1837-ben kérte a várost, hogy vegye át az 1825—1832. évi keresztelő, házassági és halottas könyveket. Ezt Vass János tanácsos meg is tette; az anyakönyveket, külön szekrényben, pecsét alatt a levéltárban helyezték el. Az 1840-ben bemutatott anyakönyvek összehasonlítását egy tanácsnok és a főjegyző végezte. 1844 júliusában a kapitány és egy tanácsnok mutatta be a tanácsnak az 1843. évi református anyakönyveket. 257 1844-ben Pálfi János négy rétet hagyott a református egyházra. A város kötelezte, hogy 32 évenként — a holt kézre jutott értékért — fizesse ki a mindenkori becsérték szerinti bevallási és egyéb díjakat. 258 Evangélikusok jóval kisebb számban fordultak elő a városban. 1738-ban olvassuk az első bejegyzést, amely szerint három szabólegény három nap börtönt kapott, mert részt vettek a városban állomásozó Wolfenbüt zászlóaljhoz jött prédikátor által tartott evangélikus istentiszteleten. 259 Az első evangélikus, aki 1802-ben polgárjogot kapott, Valles Sámuel. 1827-ben, amikor a teschini evangélikus teológiai intézetet kellett volna támogatni, a tanács azt írta, hogy a városban evangélica vallású közönség nincs. 260 A magisztrátus eljárt luteránusok dispensatiós ügyeiben. 1825-ben pl. Broszman Tóbiás patikus kérte, hogy oldozzák fel a háromszori kihirdetés alól, mivel erre az adventi napok miatt nincs idő. A tanács határozata: „Nincs kifogás ellene, a feloldozásról tanúlevelet kapjon". 1828-ban Say István bíró adott hasonló felmentést Radl Lénárt ágostai vallású polgárnak. 261 ZSIDÓK A többi nem katolikus valláshoz hasonlóan nem türt meg a tanács zsidókat sem a városban. 1715-ben Lebl kereskedőt is kiutasították, aki uralkodói parancsra 4000 mérő gabonát szállított a fehérvári élelmezési raktárba. A parancsnak annyi hatása azért volt, hogy Lebl négyheti haladékot kapott. 262 256 Prot. sess. 1825. máj. 30. No 890.; jún. 6. No 524.; aug. 27. No 1325. 256 Prot. sess. 1825. máj. 30. No 890.; jún. 6. No 925.; aug. 8. No 1201.; aug. 19. No 1051.; 1847. márc. 22. No 1051. 257 Prot. sess. 1837. márc. 6. No 520.; 1840. ápr. 27. No 917.; 1844. júl. 5. No 2604. 258 Prot. sess. 1844. okt. 28. No 4025. 259 Prot. sess. 1738. ápr. 1. 200 Prot. sess. 1802. febr. 19. No 331.; 1827. aug. 3. No 1332. 261 Prot. sess. 1825. nov. 18. No 1812.; 1828. dec. 12. No 2051. 262 Prot. sess. 1715. szept. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom