Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

6. Egyházi ügyek

ahová hívták. Ezekben — az 1830-as évektől kezdve — a temetkezési vállalkozók elődjét sejthetjük. Hasonló szolgálat volt a halotti bemondóé.

166 A város arra törekedett, hogy minden halottat a temetőben temessenek el. 1840ben vitája támadt a felsővárosi lelkésszel, aki egy öngyilkost nem akart a Csutoratemetőben eltemetni. A város határozata: „A holtak eltakarítására a temetők vannak rendelve. A hátrahagyott irományokból kitűnőleg a halott zavarodott volt. Annál inkább el lehet a temetőben temetni."

167 1842-ben a tanács megtiltotta, hogy a sírásók nem régi sírokat is felnyissanak, „ami a holttestek botrányos háborgatását jelenti. A lelkész urak serénykedjenek, hogy ez ne történhessen meg". Engedélyezték ugyanakkor, hogy a sírásók „a sírormokat begyöpözhessék". De a gyöpöt csak a kijelölt helyről hozhatták. A temetőben növő fü nem az övéké, hanem a parochusé volt.

168 1836-ban merült fel a városban temetési segédegyesület létesítése. A tanács ezt jónak tartotta. Egy tanácsos és az aljegyző írta össze azokat, akik az egyesületnek tagjai akartak lenni.

169 A segédegyletre szükség is volt, mert az 1810-es évek végétől kezdve a korábbi Szent Mihály lova helyett halottaskocsin vitték a halottakat a temetőbe, ami 10 Ftba került. A város 1838-ban készíttetett halottaskocsit. Tervét — a bécsi halottaskocsi alapján — az ifjú Ybl Miklós készítette el. Az új kocsi a városnak 1223 Ft-jába került. Ezért használata sem volt olcsó. A tanács tagjait a halottaskocsi díj alól felmentették, „a betegek intézete körüli munkájukért". Más személyek is kaphattak — valamilyen érdemért — ingyen halottaskocsit, ami a városban nagy megtiszteltetésnek számított.

170 Körmenetek, zarándoklatok A barokk vallásosság a városlakók egész életét átszőtte. Jellemzője a mozgalmas, lendületes vallási élet, ami elsősorban a körmenetekben és a zarándoklatokban nyilvánult meg. Németh László kitűnő tanulmányából ismerjük a székesfehérvári körmeneteket: Gyertyaszentelőkor a plébániatemplom körül; farsang vasárnap, hétfőn és húshagyókedden egész napos szentségimádás, körmenettel befejezve; Szent Józsefkor körmenet a Szent József-kápolnához, virágvasárnap előtti szombaton a Szent Sebestyén-kápolnához; Virágvasárnap barkaszentelési körmenet; május 3-án körmenet a Szent Sebestyén-templomba (az 1739. évi pestisjárvány • 166 Prot. sess. 1830. nov. 15. No 1863.; 1836. dec. 2. No 2420. 167 Prot. sess. 1840. aug. 24. No 1800. 168 Prot. sess. 1842. ápr. 11. No 985.; ápr. 8. No 933.; OL A 134. M. Kir. Kancellária. Gomboshagyaték. Normalia in Civitatensibus. Bécs, 1798. jan. 3. I6g Prot. sess. 1836. okt. 10. No 2051. 170 Prot. sess. 1819. máj. 17. No 765.; 1838. máj. 7. No 978.; júl. 27. No 1442.; 1840. szept. 28. No 2084.; 1841. szept. 13. No 2352.