Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

6. Egyházi ügyek

viharnál különös szolgálatot teljesíteni. Fizetése 40 Ft, 5 mérő búza és 10 mérő kevert gabona, valamint a templomi pénztárból külön 12 Ft. Járadékai: teljes harangozásért lód, kis harangozásért 8 d, valamint pénz a hirdetések kiírásáért és a viharágyú (különösen tizedszedéskor) való elsütéséért.

93 1766-ban a város megtiltotta az egyházfinak, hogy szüretkor (bort) kolduljon, mert ezzel a ferences barátoknak ártott. A következő évben újból engedélyezték neki a borkollekturát, de „nyáron, felhők idején, serénykedjék a harangozással". Ez más városokban is szokásos volt; Kőszeg város statútumban szabályozta, hogy „ha szerencsétlen felhők jönnek, a harangozó ideiben harangozzon". 1774 szeptemberében Mericskay özvegye újévig megkapta elhalt férje hivatalát, de bort nem koldulhatott. Az új egyházfinak a templomi ruhák foltozását is feladatává tették.

94 Mód József egyházfi 1810-ben — lemondással fenyegetőzve — fizetésemelést kért. A tanács válasza: „A szolgálathoz képest elég jövedelme van. Ha nem elég, lemondását vállalja a tanács." Ugyanezt a választ kapta Christian József, a Szent János-templom egyházfia. 181 l-ben Mód valóban lemondott, de szolgálatát évente mindig meghosszabbította; 1842-ben még mindig ő a belvárosi templom egyházfia. 1820-tól — ostyasütés céljából — évi két öl fát is kapott.

9S A budai külvárosi kápolna melletti egyházfiról 1763 óta vannak adataink. Ekkor Hidegh Szűcs János látta el a kápolna, az oltár, a ruhák tisztántartását, valamint a felhő és körmenet elé harangozást. 1802-ben Gertits Ádám egyházfi tüzelőt kért. Ehelyett fizetését 30 Ft-ra emelték és az egyházgondnokhoz utasították. Hosszabb ideig volt külvárosi egyházfi Polákovits Mihály. Feladata annyiban bővült, hogy a betakarításnál is segédkezett. 1847-ben még ő volt az egyházfi a Budai-külvárosi egyháznál.

96 A belvárosi templomot nemcsak az egyházfi takarította és díszítette, hanem két asszony is, akiket erre a célra alkalmazott a város. Az egyik Adonyi Panna, aki sok évi szolgálatáért 1728-ban 2 pozsonyi mérő gabonát kapott. 1778-ban Szabó Évát, a székesegyház takarítónőjét felvették a városi szegényházba.

97 A kántor rendszerint az oskolamesterek vagy a muzsikusok közül került ki. Ezért ott szólok róluk. 93 Prot. sess. 1749. febr. 21.; 1757. febr. 11. Esténként negyedóráig kellett harangozni (Corp. stat. V/2. 519. Kőszeg. 1753.). 94 Prot. sess. 1766. aug. 23.; 1767. dec. 18.; 1774. szept. 9.; dec. 2.; Corp. stat. V/2.493. Kőszeg 1745.; 544. Székesfehérvár 1766. 95 Prot. sess. 1810. szept. 27. No 1519.; 1811. nov. 8. No 1434.; 1812. febr. 24. No 239.; 1820. dec. II. No 104.; 1832. aug. 3. No 1539.; 1833. aug. 16. No 1612.; 1838. júl. 23. No 1421.; 1842. febr. 4. No 294. 96 Prot. sess. 1763. jún. 10.; 1802. júl. 19. No 1079.; 1810. jún. 5. No 947.; 1839. máj. 24. No 1084.; 1840. júl. 6. No 1484.; 1847. júl. 2. No 2791. 91 Prot. sess. 1728. júl. 9.; 1778. febr. 13.