Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
6. Egyházi ügyek
becslés szerint a püspökség évi átlagos bevétele 40660 Ft, kiadása 11881 Ft, jövedelme 28.779 Ft volt. 7 ) A városnak a püspökség alapítása körül feladatai is voltak. Az alapítást megelőző processus informativus során kiderült, hogy a püspöki szállásul tervezett préposti ház erre a célra nem megfelelő. A város Sélyei Nagy Ignác püspöknek 20 üresen levő (egy—négy szobás) tiszti lakást ajánlott fel. 8 A tanács már 1776 decemberében gratulált a püspöknek, figyelmébe ajánlva a jezsuitákra hagyományozott 6000 Ft összeget, amelyet a város magának akart megszerezni. A tanács a későbbiek során is mindig köszöntötte az újonnan kinevezett püspököket. így pl. 1816-ban Vurum Józsefet nemcsak írásban, hanem a bíró és egy tanácsos kiküldésével. A tanács különben — meghívásra — teljes létszámban vett részt a püspöki beiktatáson, mint 1822 júniusában Kopácsy József ünneplésén. A tanács mindig szívesen vette a meghívást a beiktatásra. 9 Mindez azonban nem akadályozta meg az első püspököt, Sélyei Nagy Ignácot abban, hogy többször kifejezésre juttassa: a kegyúri jogban az egyházi joghatóság korlátozását látja, mert a kegyúr a plébánost szolgájának tekinti és egyházi ügyekbe is beleszól. 10 Nem maradt ki Sélyei Nagy Ignác a II. József türelmi rendelete ellen a magyar klérus részéről megindult ellenállásból. A rendelet azonban Székesfehérvárt nem nagyon érintette, hiszen az „óhitűek" (görögök) mellett más vallású, mirit katolikus, nem volt a városban. Ezt a magisztrátus meg is állapította, amikor a helytartótanács 2272. számú rendeletét kézhez vette arról, hogy a vallási jegyzőkönyveket havonta kell beküldeni, ami által az addig háromhavonta felterjesztett türelmi táblázatok feleslegessé váltak. 11 Sélyei Nagy Ignác püspöksége idejére esett Szent István fejereklyéjének a visszaszerzése. A város már korábban is szorgalmazta ezt, teljesen azonosulva a magyar történelem nagy alakjának tiszteletével. 1771-ben arra hivatkozva szorgalmazta bécsi ügynökénél egy templom építését, hogy Szent István a városban élt és Szent Imrét is ott temették el. Kétségtelenül szerepet játszott ebben a jezsuiták tanítása az államalapító és hittérítő Szent István királyról mint az apostoli királyság eszményképéről, valamint a Regnum Marianum elmélete. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy Székesfehérvár német polgársága a magyar történelmi múlttal azonosult. A fejereklye visszaszállítása a püspöki kinevezéssel kapcsolatos, fentebb már említett, processus informativus során is felmerült. A város hőn óhajtott kívánsága Mária Terézia adománya révén teljesedett: 1778. március 27-én az értékes ereklyét előbb a felsővárosi plébániatemplomba, majd onnan április 2-án díszes körmenetben a székesegyházba szállították. Az ünnepélyen nemcsak a város, 7 Prot. sess. 1738. jún. 17.; HKA Camerale Ungarn. Fasc. 3. 1813. júl. 1. No 1674/656.; Fallenbüchl 1979. 38.; Sulyok 1979. 160—161. 8 Corr. buch 1777. aug. 5.; Németh László 1979. 80. 9 Corr. buch 1776. dec. 2.; Prot. sess. 1816. júl. 8. No 1137, 1139.; 1822. jún. 28. No 1018. 10 Schem. jub. 1977. 69.; Németh László 1979. 83. " Kosáry 1980. 390.; Prot. sess. 1786. jan. 21. No 328.
