Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
5. Kultúra
a tanács, hogy „szorítsa a legényeket a kiszabott árra; de érdemük szerint meg is büntesse őket". 274 1821-ben a német szabómesterek egy társuk ellen tettek panaszt, aki a legényeinek nem ellátást, hanem napszámbért adott. „így a többi legények is mind átcsábulnának hozzá." A tanács állásfoglalása szerint a mestert „arra nem lehet kötelezni, hogy asztalt adjon nekik (ha amúgy is pénzt kapnak). Arra viszont igen, hogy a szokás szerinti heti bért fizesse". Az alapelv az volt, hogy ha a napok rövidebbek (november—december), akkor a legények és inasok bérét is csökkentsék. 27 s 1826-ban már működött Fehérvárott a Földművelő Társaság; az úrnapi körmeneten a sármelléki molnár céh a társaság zászlaja után vonult fel. 1839-ben a felsővárosi Földművelő Társaság engedélyt kapott, hogy „elrongyolódott zászlaja helyett új csináltatására" pénzt gyűjtsön. 1845-re a társaság annyira megnőtt, hogy gyűléseiket a városháza polgári termébe helyezték át. 276 1840-ben alakult meg a Méhtenyésztési, gyümölcsfanemesítési és dohánytenyésztési egyesület. A tanács támogatta a társaságot, sőt javasolta, hogy a szemináriumkert melletti 10 holdnyi területet méhtenyésztésre, fanemesítésre és dohánytermelésre adják nekik (évi 2 Ft 30-kr-ért) 10 évre haszonbérbe. A társaság szintén a városházi polgárszobában ülésezett. 277 1843-ban gróf Zichy Ödön, a Fejér megyei Szederfa Tenyésztő Egyesület elnöke kérte, hogy a város 12 évre adja bérbe nekik a Szedreskertet. A kéréssel a választópolgárok is egyetértettek: az egyesület 12 évre, évi 1 ezüst Ft-ért, megkapta a kertet (kivéve a kert melletti temetőőri házat). A 12 évi bérletből azonban semmi sem lett, mivel az egyesület csak néhány fát ültetett. Ezért a tanács a kertet elvette tőle és évi 25 Vft-ért egy vargamesternek adta bérbe. A Fejér megyei Szederfa Tenyésztő Egyesület részvényei közül viszont a város ötöt megvásárolt. 278 Az 1830-as évektől egymás után alakulnak meg a különböző egyletek és társaságok. 1836-ban — pesti mintára — Temetési Segéd-egyesület jött létre. A helybeli gyógyszerészek a Gyógyszerárusok Egyesületéhez tartoztak. 1843-ban alakult meg a Zenepártoló Ifjak Egylete. És egy furcsa alakulat: a Katonahelyettesítést eszközlő városi Társaság. Ez utóbbi a katonának állított ifjak kiváltására alakult, erre a célra pénzt gyűjtött össze és quasi-biztosítótársaságként fizetett annak a másik ifjúnak, aki hajlandó volt — helyettesítésként — katonának állni. 279 274 Prot. sess. 1814. aug. 8. No 1178.; 1819. márc. 26. No 428.; ápr. 23. No 579.; A céhlegények társaságairól számos adatot közöl: Szádeczky 1913. I. 211. köv. 275 Prot. sess. 1821. ápr. 13. No 626.; 1829. nov. 7. No 1751. 276 Prot. sess. 1826. máj. 12. No 772.; 1839. nov 29. No 2346.; 1845. jan. 21. No 203. Összehasonlításként a kolozsvári földészek Kalandos Társulatáról lásd: Majláth 1885.; Lindner 1894. 143. köv. 277 Prot. sess. 1840. márc. 30. No 700.; 1841. febr. 3. 278 Prot. sess. 1843. jan. 21. No 352.; febr. 13. No 708.; márc. 13. No 979.; 1844. ápr. 9. No 1331. 279 Prot. sess. 1836. okt. 10. No 2051.; 1839. máj. 17. No 1004.; 1842. febr. 28. No 548.; Kerényi 1979. 130.
