Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
5. Kultúra
1807-ben a tanács a jelentkező klagenfurti színházigazgatót a Domus Theatralis tulajdonosához, Szluha Antalhoz utasította: „Vele beszélje meg a színházat, a város részéről semmi akadálya sincs." Ugyanez volt a gyakorlat a többi jelentkező esetében is: a város csak a hatósági engedélyt adta, a teremről Szluhával kellett egyezkedni. Szluha különben figyelemmel kísérte, ha a városba az ő tudta nélkül jöttek színészek és tiltakozott ellene, mint ami az ő „színházi kiváltságát (Privilégium Theatrale)" sérti. A tapasztaltabb színházigazgatók már zsebükben a Szluhával kötött bérleti szerződéssel mentek a tanácshoz. 185 1810—1812 között a házat, részben tiszti szállás céljára, évi 2000 Ft-ért a város bérelte. így a terembérletet is a város adta, illetve a díját szedte. Az épület egy részét a város évi 600 Ft-ért tovább adta bérbe Parndt Józsefnek. 1812 októberében a Szluha-teremben néhány napig gimnasztikai játékokat tartottak. 186 1813-tól Szluha Antal és fia Imre a házat évi 1000 Ft-ért adta bérbe a városnak. A termet ekkor gremiale Theatrumnak nevezik; pl. 1813 októberében, amikor Kübler Ferdinánd német társulata játszott benne. 1815-ben Játékszínnek nevezik; ekkor a pesti Magyar Színjátszó Társaság 50 Ft haszonbért fizetett utána a városnak. 187 1817 januárjában a Szluha urak 45000 Ft-ért eladták házukat, Szluha Imre sógorának, Polimberger György szentágotai bérlőnek, aki ott gabonatartóházat akart berendezni. A tanács mérlegelte, hogy „uradalmi hatalmával álljon be a házba és tartsa meg". A ház később Bezerédy Miklós táblabíró (Polimberger György sógora) tulajdonába került. 188 A Pelikán-fogadó átalakított nagytermében 1818. október 11-én tartottak először előadást. Magáról a teremről igen kedvező képet festett Ürményi József országbíró és főispán. A kiváló színházteremnek nem kis része volt abban, hogy az 1830-as években rangos társulatok látogattak el a városba. Közben azonban a terem állaga is romlott, mivel 1824 után nem sok gondot fordítottak a karbantartására. 189 A tanács előtt 1837-ben merült fel először annak a lehetősége, hogy a házat egy részvénytársaság megveszi és színházként hasznosítja. A város a Szépítő Bizottság véleményét is kikérte. A színházterem létesítésére Összeállt egyesület 1840-ben nyújtotta be elképzelését a tanácsnak. 190 1841-ben Lux kapitány jelentette, hogy a Pelikán-házban elkészítette a színháztermet, amelyet azután tanácsi bizottság vizsgált meg. Ugyanebben az évben vizsgálták meg az Androvits Julianna házában levő színháztermet, de nem tartották alkalmasnak. 1844-ben a Pelikán-házat Ullmann Ferenc vendéglős bérelte; ő szerződtette a színésztársulatokat is. 191 s 185 Prot. sess. 1807. jan. 12. No 66.; máj. 15. No 700.; 1808. okt. 10. No 1358. 180 Prot. sess. 1810. szept. 7. No 1377.; nov. 5. No 1632.; 1812. okt. 19. No 1313. 187 Prot. sess. 1813. jan. 29. No 93.; júl. 17. No 771.; 1815. febr. 24. No 308. Czenner 1972. 9. 188 Prot. sess. 1817. jan. 23. No 132.; márc. 7. No 437. 180 Kerényi 1979. 123, 129—130. 190 Prot. sess. 1837. ápr. 17. No 809.; 1840. febr. 14. No 441. 191 Prot. sess. 1841. jan. 4. No 13. okt. 15. No 2630—2631.; 1844. szept. 16. No 3663.
