Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
1. Politikai igazgatás
büntetés helyett Budára adtak katonának. Ugyanoda került egy szabólegény, aki „egy gyanús nőszemélyt a feleségének adott ki". 93 1767-ben, a Szent János-napi vásárra a városba jött toborozni egy zászlós, húsz katonával. A város szállást adott nekik, de hangsúlyozta, hogy „a vásár ideje után nem köteles erre. El kell hagyniok a szállást és a várost". 94 Az 1770-es években a város saját toborzó káplárt tartott. 1778-ban a céhek katonaállításra 218 Ft-ot adtak össze. A pénz 20 napra volt elég; három hegedüst és verbuváló legényeket fogadtak belőle, fizették a bért és kenyeret, az újoncoknak a kézipénzt, a vizitáló seborvost, csákósüvegeket és pántlikákat vettek, jutalmat adtak a vármegyei katonáknak a fogdosásban nyújtott segítségért, és ajándékot kapott a kerületi biztos. Az összegről azonban még tíz év múlva sem számolt el a kamarás. — A helytartótanács 1778-ban utasította a várost, hogy készítse elő a kaszárnyákat az újoncok részére, mert különben azokat a polgárok házánál helyezik el. A tanács az újoncok gyűjtésére biztosként Parraghy Ignácot jelölte ki. 95 Az 1787. október 8-i megyei közgyűlésen a főispán hirdette ki, hogy a megyére kivetett 121 újoncból a városra 19 jut. A tanács az ügyet a városi kapitánynak adta ki; az ő feladata volt verbunkosokról és zenészekről gondoskodni. A kaszárnya kapuját ráccsal látták el, hogy a befogott újoncok meg ne szökjenek. 96 1788-ban vezették be egyes megyékben — a török háború hadkiegészítésére — a katonafogdosás helyett az összeírásos rendszert. Emellett az ezredek a régi mód szerint is toborozhattak. A városnak ekkor 25 újoncot kellett állítania. Az összeírás alapján állították össze azok listáját, akik katonai szolgálatra minősítve voltak. A következő lépés a fertálymesterek dolga volt: a jegyzék alapján a tanács elé állították az újoncokat. Ki kell dolgozni a rendszert, ami szerint az újoncozást a jövőben intézni kell. 1789-ben újabb 20 újoncot követelt a megye a várostól. Ekkor Khorherr Domokos, „lélekszám összeírási biztos" állította össze a katonaságra alkalmas legények névjegyzékét. Állításukról a kapitány gondoskodott. 97 1788-ban HofTmann József, az újoncállításra kirendelt biztos azt kérdezte a tanácstól, hogy felvehet-e katonának egy olyan lakost, akinek még kiskorú fia van. A válasz: „A gyerek máshol van alkalmazásban, így apja segítségére nem szorul. Fel lehet venni." 98 1790-ben a helytartótanács úgy rendelkezett, hogy az alkalmas legényeket akkor is be kell venni katonának, ha csak 156 cm magasak. 99 93 Prot. sess. 1757. aug. 26.; 1762. jan. 29. 94 Corr. buch 1767. jún. 26. 95 Prot. sess. 1771. ápr. 26.; 1778. okt. 17.; okt. 30.; 1788. márc. 31. No 510.; OL E 210. Mise. 38. tétel. No 12. 1778. 96 Prot. sess. 1787. okt. 10. No 1039.; okt. 26. No 1081. 97 Prot. sess. 1788. febr. 11.; aug. 16. No 1222.; 1789. nov. 2. No 1427.; 1792. dec. 21. No 1664. A jegyzéket rendszerint egy írnok készítette el, a kapitány csak felolvasta a tanácsülésen. 98 Prot. sess. 1788. aug. 22. No 1275. 99 Prot. sess. 1790. febr. 1. No 165.
