Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

5. Kultúra

fizetnek adót. Szállást és tűzifát sem adtak neki; arra biztatták, hogy elégedjék meg a 300 Ft-os fizetésével (amelynek felét a város, felét a tanulmányi alap fizette). A tanár a szállásra és tűzifára irányuló kérését az idők folyamán többször megismételte, de a választópolgárok mereven elzárkóztak a teljesítése elől. A vita Linzer élete végéig (1813-ig) elhúzódott annak ellenére, hogy a pozsonyi kamara 1795-ben a tanár kérése mellett foglalt állást.

62 A helytartótanács újabb (1795. novemberi) leiratára a város kezdte komolyan venni, hogy az inasok egy évig kötelesek a rajziskolát látogatni. A tanács még a mesterek közé való felvételnél is a vándorlási bizonyítványokat és a rajziskola látogatását állította feltételként. A XIX. század első éveiben a rajziskola bővítését mérlegelték.

63 1813-tól Fischer András (egy éve már helyettes) lett a rajziskola tanára. Állásában a tankerületi királyi igazgató erősítette meg. A rajziskolában azonban nem sokáig tanított: egy éven belül lemondott. Néhány évig működött Plentsits Imre, majd Bernstein Károly rajzolómester.

64 A végleges megoldást Fridi Károly budai születésű piktor, a budai rajzakadémia tanárának alkalmazása jelentette. 1816-ban adta be mesterdarabját, amit a város a helytartótanácshoz terjesztett fel. A felsőbb hatóság a mesterdarabot jóváhagyva visszaküldte, „és nevezettet a rajzoló mesteri hivatalba kegyesen megállapítja". 1832-ben a tanács Grundböck József személyében felvett egy becsületbeli rajzolómestert is. Fridi Károly 1838-ban ,Jeles ügyességéért és szorgalmáért" becsületbeli polgár lett, de ugyanebben az évben (Schultz Ferenc személyében) segédet állítottak mellé, mivel „aggsága miatt a szemei megromlottak". 1848-ban Kopalek Antal az intézeti rajztanító.

65 1816-tól a rajzolómesternek a Funtházban biztosítottak szállást. 1821-ben tervezték, hogy az egész rajziskolát oda telepítik át, de erre nem került sor, mert csak néhány öllel lett volna nagyobb a hely. Ezért külön rajziskola építését határozták el. Ez annál inkább indokolt volt, mivel többen akartak rajziskolába járni, mint ahányan befértek. A tanács próbált házat vásárolni erre a célra, de ez sem járt sikerrel. A rajziskolát végül is a ferences barátok segítették ki egy szobával. A tanulókat pedig felváltva osztották be.

66 62 Prot. sess. 1794. dec. 27. No 1476.; 1795. ápr. 11. No 435.; szept. 25. No 1152.; 1813. aug. 9. No 909. 03 Prot. sess. 1795. nov. 27. No 1375.; 1800. aug. 1. No 907.; nov. 14. No 1357.; 1803. dec. 19. No 1612. 64 Prot. sess. 1812. ápr. 3. No 477.; 1813. aug. 27. No 983.; szept. 13. No 1059.; nov. 10. No 1634.; 1816. jan. 15. No 65. A tankerületi igazgató egyúttal meghívta a tanácsot az új gimnáziumi tanárok november 4-i ünnepélyes beiktatására (Prot. sess. 1813. okt. 18. No 1249.). 65 Prot. sess. 1814. máj. 16. No 756.; 1816. jún. 28. No 1080.; 1817. febr. 21. No 287.; 1832. jún. 1. No 1084.; 1838. jún. 5. No 1179.; szept. 21. No 1937.; 1848. nov. 13. No 4290.; A tanács — az ingyenes polgárjog megadásán kívül — Fridiét javasolta „a jeles tanítók kitüntetésére rendelt érempénz elnyerésére". (Prot. sess. 1837. júl. 10. No 1396.). 06 Prot. sess. 1816. jún. 17. No 1013.; 1822. jan. 19. No 135.; nov. 27. No 1805.; 1834. márc. 20. No 540.