Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

5. Kultúra

emeleti két teremben pedig a lányokat. A betűzök az egyik, az olvasók a másik szobában voltak. Mivel a tanítói lakást az iskola így elfogadta, a tanítónak a szállásmesteri lakást adták. 1834-ben a belvárosi megürült két iskolaházat árverés útján 9200 Vft-ért adták el.

28 1837-ben merült fel a gondolat, hogy a Király-kút épületét iskolai célokra használják. A választott község azonban ehelyett két fiókiskolát javasolt. A kamara engedélyezte is, hogy a város a fiókiskolának két szobát béreljen. Ugyanekkor merült fel a József-kápolnának iskolai célokra való hasznosítása is. Ebben az évben már működött a tóvárosi és a két felsővárosi fiókiskola. 1838-ban ezekhez még a vízivárosi fiókiskola járult.

29 A pozsonyi kamara 1840 márciusában engedélyezte a rácvárosi iskolaház építési terveit. A munkát árverés útján adták ki; a város 17 200 téglát és 53 öl követ hitelbe adott a kőműveseknek. A munka még az év novemberében elkészült.

30 1842-ben a város a „nemzeti főiskolák" 3. osztálya számára az alábbi tárgyakhoz szerzett be tanszereket: földleírás (Lipszky térképe, vármegyék térképei stb.), mértan (geometria) és erőműtan (mechanika).

31 Amon Jeromos iskolamester 1843-ban 40 évi szolgálat után ingyen, a díjak fizetése nélkül kapta meg a polgárjogot. 1845-től „Népnevelés iránti küldöttség"volt a városban, ez vette fel pl. a tanítójelöltek közé a jelentkezőket. Az első tanítónő 1845-ben Horváth Ádámné volt.

32 Az iskolák fűtését a tanítóknak kellett a faellátmányukból biztosítani. A tanítók a gyerekektől a fűtésre külön pénzt követeltek, de nagy részük nem fizetett (1845ben pl. a sóstói fiókiskola 60 növendéke közül mindössze 10). Az eredmény az lett, hogy a gyerekek fáztak. A város egyébként 1824-től — havi 2 Ft-ért — iskolai fűtőt alkalmazott. Volt olyan év (pl. 1834), amikor az iskolasegéd fűtött.

33 1846-ban a választott község úgy nyilatkozott, hogy csak a négy fiókiskolát akarja elemi tanodává rendszeresíteni. 1848-ban így négy tanoda volt a városban, hét alsó elemi tanítóval.

34 A körszak utolsó két évében, 1847-48-ban került sor a Zámoly utcai tanoda építésére, amire a város a Székesfehérvári Takarékpénztártól 1000 Pft-ot vett kölcsön. Az egész építkezés 4000 ezüst Ft-ba került, amit a tanács adó útján hajtott be a lakosságtól.

35 28 Prot. sess. 1833. szept. 8. No 1768.; 1834. máj. 2. No 815. 29 Prot. sess. 1837. febr. 27. No 429.; ápr. 4. No 708.; máj. 1. No 901.; máj. 5. No 966.; okt. 9. No 1953.; 1838. márc. 16. No 544. 30 Prot. sess. 1840. márc. 6. No 525.; jún. 19. No 1384.; nov. 6. No 2324. 31 Acta pol. 1842. No 402. 32 Prot. sess. 1843. márc. 27. No 1074.; 1845. jan. 27. No 246.; dec. 27. No 4503. 33 Prot. sess. 1824. nov. 27. No 1806.; 1834. márc. 20. No 539.; nov. 17. No 2245—2246.; 1845. márc 14. No 912. 34 Prot. sess. 1946. márc. 20. No 950.; 1848. jan. 25. No 275.; júl. 13. No 2630. 35 Prot. sess. 1847. jún. 14. No 2433.; szept. 3. No 3559.; dec. 17. No 5082.