Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

4. Adóügy

ez csak azokat érintette, akik nem voltak hátralékban az 1825. és 1830. évi taksákkal vagy a királyi adóval. A már befizetett összeget csak a hátralékmentes városok kapták vissza, a többiek a hátralékba számították be.

71 Két évben (1808, 1825) a város kölcsönt vett fel a taksa kifizetésére.

72 Királyi cenzus A városok régi idők óta (Mohács előtt) fizettek — a királynak mint földesuruknak — census regiust. A fizetés a török idők alatt abbamaradt, a bécsi udvari kamara 1729-ben kezdett foglalkozni azzal, hogy a szabad királyi városok milyen okból és mióta voltak hátralékban a cenzus fizetésével. Fehérvár 1770-ben régi szabadságaira és arra hivatkozva tiltakozott a cenzus újbóli bevezetése ellen, hogy „82 éve, a török kiűzése óta nem fizetett". A kérdés országosan, hosszú huzavona és politikai harcok után, 1780-ban dőlt el, amikor a cenzust újból bevezették a városokban. Fehérvár 1781-ben Nagyszombat várostól az 1238. évi privilégiumlevél másolatát kérte, amely Fehérvár tributum regium alóli mentességét is említette. A tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy „az 1703. évi kiváltságlevél is kifejezi ezt".

73 A kamara a városra 1780—1783-ban évi 450 Ft, 1784-ben 442 Ft-ot vetett ki. A tanács a cenzust — adóként — a polgári telkekre repartiálta, minden forint után 20, illetve 1782-ben 10 d-t. A beszedett cenzust a város a házipénztárba vételezte be, illetve abból fizette ki a budai harmincadhivatalnak.

74 1790-ben királyi cenzus címén 35 birtokos nemesre fejenként 15 kr-t, 1410 polgári özvegyre és birtokos zsellérre fejenként 15 kr-t, 139 birtoktalan polgárra fejenként 3 kr-t és 560 birtoktalan zsellérre 9 kr-t vetettek ki (amiből összesen 452 Ft 12 kr jött be). 1793-ban a város az előző évről 112 Ft-tal volt adós. A cenzust a budai fizetőhivatalban fizette be az erre kiküldött városi bizottság. A cenzus a kamarás és a hadiadó perceptor közös hatáskörében volt (1805-ben pl. a perceptor mutatta be a befizetést igazoló nyugtát a tanácsnak, amely azt a kamarásnak adta át).

75 A cenzus összege (450 Ft) nem változott. Az 1820-as évektől azonban a kamara komolyan vette azt az 1780. évi parancsot, amely szerint a cenzust csak az ingatlan javakra lehet kivetni. 1834 júniusában a felsőbb hatóság külön hangsúlyozta, hogy a zselléreket nem lehet ezzel terhelni, „azt csak az ingatlan telkek tulajdonosaira kell kivetni".

76 71 Prot. sess. 1831. máj. 13. No 968.; 1834. máj. 20. No 1006. 72 Prot. sess. 1808. szept. 24. No 1346.; 1825. dec. 16. No 1939. 73 Corr. buch 1770. ápr. 9.; 1781. febr. 19.; HKA Hoffinanz Ungarn. 619.1729. febr. 9.; Eckhart 1946. 294.; Kállay 1973/A. 66.; Bővebben lásd: Kállay 1964.; 1970. 74 Prot.sess. 1781.jan. 19.; 1782.nov. 11.; 1783.okt. 13.;nov.7.; 1784.nov.29.;OLE210Mise.No2. Civ. No 28. 1783. okt. 10.; 38. 1783. No 44. Kállay 1973/A. 66. 75 Prot. sess. 1790. nov. 22. No 1115.; 1793. jún. 17. No850.; 1794. máj. 12. No 646.; 1797. máj. 5. No 563.; 1805. nov. 29. No 1674. 76 Prot. sess. 1810. febr. 20. No 244.; 1827. márc. 26. No 516.; 1830. jan. 29. No 156.; 1834. jún. 6. No 1163. /