Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
4. Adóügy
1780-ban a kert után 40 d-t, a háznál levő kert után 60 d-t, a polgári ház után 1 Ftot, egy szántó után 50 d-t, egy rét után 40 d-t, a vásárolt (tehát nem a házhoz tartozó) szántó után 60 d-t, a pálinkafőzőüst után 5 Ft-ot szedtek; az I. osztályú hentes 3 Ft-ot, a II. osztályú 1 Ft-ot fizetett. 1781-ben ehhez új tételként jelentkezett az I. és II. osztályú nádas (10 és 5 d), valamint a kukoricaföld (10 d). 56 1792—1810 között a házitelkek öle után az alábbi adókulcsot alkalmazták: 57 12. táblázat A házitelkek adókulcsa I. II. III. IV. V. VI. osztály Belvárosi házak Külvárosi házak Kerti házak 2 kr 1 1/2 kr 1/8 kr 1 1/4 kr 3/4 kr 1/8 kr 1 kr 1/2 kr 3/4 kr 1/4 kr 1/2 kr 1/8 kr 1/4 kr 1792-ben 4442 hold után á 4 kr-t, 2876 kaszás rét után á 5 kr-t, 437 kukoricaföld után á 3 kr-t, 12 719 kapás szőlő után á 1 d-t szedtek. 1794-ben ez az adókulcs nem változott, de hozzájöttek a sárréti rétek: I. osztályúért 7 1/2 kr-t, a II. osztályúért 5 kr-t és a III. osztályúért 2 1/2 kr-t kell fizetni. 1795-re emelkedett: I. osztályú 10 1/2 kr, a II. osztályú 8 kr és a III. osztályú 5 1/2 kr lett. A kukoricaföld után 2 kr-t szedtek. Ez a kulcs — kisebb változásokkal (pl. 1798-tól egy kapás szőlő után 2 kr-t, 1807-től 9 kr-t; vagy a következő évtől a kukoricaföld után 2 kr-t szedtek) 1810-ig megmaradt. 58 Polgárok állatai után az alábbi adót szedték: 59 13. táblázat Állatok utáni adó. a) polgárok Év ökör, ló Tehén Borjú Juh Kecske Sertés 1792—1795 12 kr 9 kr 6 kr 3 kr 3 kr 3kr 1796—1798 21 kr 18 kr 15 kr — 6kr 6kr 1799—1805 12 kr 9 kr 6kr — — 3 kr 1806 21 kr 18 kr 15 kr — — 6 kr 1807 30 kr 27 kr 24 kr — — 15 kr 1809 36 kr 33 kr 27 kr — — 15 kr 1810 36 kr 33 kr 27 kr — — 18 kr 56 Prot. sess. 1780. dec. 11.; 1781. nov. 5. 57 Az évi adókivetési jegyzőkönyvek alapján (Prot. sess.). s8 Uo. S9 Uo.
