Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

3. Gazdasági igazgatás

kereskedési engedély azonban elengedhetetlen feltétele volt a dohány árulásnak. 1847-ben a tanács ezzel az indokkal utasította vissza Popé Romeo izraelita nyelvtanító feleségének a kérelmét, hogy a pápai szivargyár készítményeit árulhassa.

113 Lottóárusítás A városi betáblázási könyvben 1771 februárjában találkozunk Schreibinger István nevével, akinek vagyonára „a császári királyi kiváltságolt Lotterie Cammer Commissarius", feltehetőleg kaucióként, 134 Ft-ot jegyeztetett be. így ő lehetett az első lottóbérlő Fehérvárott.

114 Az 1780-as években egymást érték a lottót szabályozó rendeletek. 1780-ban a helytartótanács közölte, hogy „a városban más lottót, mint az uralkodó által kiváltságoltat, nem engednek; ugyanis ez az adózókat gyengítené". 1787-ben a tanács kihirdette, hogy a lottó az eddigi magánbérlő kezéből a kamarai adminisztráció kezelésébe megy át. A következő évben — elkobzás terhe mellett — tiltották meg a magán lottójátékot, „amikor ajándékokat, órákat, dohánydobozokat és díszműárukat sorsolnak ki".

115 1792-ben újból magánbérlő kezébe került a lottó: Zutrung György „K.K. Lottó Einnehmer" 500 Ft-ot tábláztatott be — biztosítékként — belvárosi házára. Ehhez az engedélyt a budai Lotterie Kammer levele adta. „A kaucióból a lottó-kamara szükség esetén a követelését érvényesítheti."

116 1795-től a lotteria-gyüjtők a házukat nem jelölhették a császári sassal, sem a kapujukra nem festhették azt ki. A tanács ezt közölte a helybeli lotteria-gyüjtővel. A lottógyűjtők háza azonban mentes volt a katonai beszállásolás alól.

117 1842-ig Ybl Miklós szedte a városban a sorsjátékot és a lottót. Ebben az évben a császári királyi sorsjáték igazgatóság megkereste a várost, hogy zárja be Ybl Miklós sorsjátékszedését, és „egy bizalmas egyént ajánljon erre a célra, aki a 1000 ezüst Ft biztosítékot adta". Ybl azonban kijelentette, hogy a lotteria-szedését nem akarja másra átruházni. A budai Lotteria Hivatal 1842 decemberében úgy döntött, hogy „a lottójáték szedést el kívánja venni Ybl Miklóstól és Gebhardt Ignácnak átadni". A magisztrátus ennek lebonyolításával egy tanácsost bízott meg.

118 A város maga is vett „sorsot": 1845-ben tíz darabot fizetett be tíz évre a Mátyás király emlékére alapított sorsjegyre.

119 A lotterie gyűjtőhelyeket 1848 júliusában Kossuth Lajos pénzügyminiszter szüntette meg. A boltot a kapitányi hivatal bezárta.

120 113 Prot. sess. 1842. máj. 30. No 1448.; 1847. jan. 29. No 328.; ápr. 30. No 1693. 1,4 Intab. buch 1771. febr. 19. 115 Prot. sess. 1780. márc. 31.; 1787. dec. 16. No 1271.; 1788. dec. 1. No 1720. 110 Intab. buch 1792. jan. 30. No 85. 117 Prot. sess. 1795. máj. 18. No 603.; 1805. márc. 22. No 411. 118 Prot. sess. 1842. okt. 3. No 2765.; dec. 2. No 3488.; dec. 16. No 3640. 119 Prot. sess. 1845. jan. 3. No 25. 120 Prot. sess. 1848. júl. 17. No 2644.