Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
3. Gazdasági igazgatás
munkákat itt is gátolta a munkaerőhiány, csak néhány kőműveslegény dolgozott. A tanács felhívta a többi kőműveslegényt és mestert a munka segítésére. A csatorna 981 Ft-os költségeit a környező rétek birtokosaira hárították. 322 1794-ben foglalkozott a tanács a Gaja két ágát összekötő csatorna gondolatával. A terv el is készült, de ennél több nem történt. 1798-ban újból elkészítették a terület rajzát a kiöntés által okozott károk jobb áttekintésére. 323 A rendezést nehezítette, hogy a lakosok „magánkanálisokat" építettek, pl. a Kállómalom és a sörfözőházi malom közötti csatornából, a kertjeik öntözésére. A város ezt megtiltotta, a kis árkokat leromboltatta. 324 1827-ben a Fűzfás réteken keresztül vezető Gaja-kanális tisztogatása, a hídról lehullott kövek kiemelése volt napirenden. 1838-ban mérlegelte a tanács töltés építését a Kállómalom felé, „mivel a vadvíz már több ízben elöntötte a várost". 1841-ben a Gaja vadvizének a rendezésére a város Gilly János folyamrendező mérnökkel új terveket készíttetett. 325 A Sárvíz rendezésével kapcsolatban javasolta Böhm mérnök 1798-ban, hogy az olvadáskor az Aszalóvölgybe folyó vizeket vezessék az ún. Bassába. 1812-ben már töltés volt ezen a helyen, amely azonban „a vízáradás miatt kiszakadt és a lefolyó víz a város körül fekvő kerteket, tetemes kárt okozva, elöntötte". A tanács a kamarást utasította, hogy „amíg a töltést helyrehozzák, az alkamarás úr minden módon igyekezzék a vizet hátráltatni és levezetni". Különösen veszélyes volt a helyzet a záporesők alkalmával. A Bassa tó kiöntése az utakat is tönkretette, ezért 1821-ben a Sóstóba való levezetését mérlegelték. A tervet Beszédes József mérnök készítette el. A munka elvégzésére a város 1840-ben egy vállalkozóval alkudott meg. 326 Az Aszuvölgyi-kanális a Budai út mellett folyt. 1822-ben Beszédes József a kiöntések meggátlására töltés építését javasolta. Ez azonban nem sokat használt, mert három évvel később a víz olyan erősen folyt a kanálisban, hogy „az új sorompón kívüli, a Budai út mellett az árokpart több helyen bedőlt, sőt az Országút is megrongálódott". Ezért 1830-ban a kanális új irányát a szántóföldek között, az ún. Kommendáns rétjén keresztül tervezték, majd 1838-ban úgy döntöttek, hogy a Sóstóba vezetik. 327 1784-ben a csatornázással kapcsolatban három új hidat építettek a Visszafolyó Maroson. 1801-ben a Marosréteken állt a víz, szükséges lett volna keleti irányban 322 Prot. sess. 1784. ápr. 16.; 1786. jan. 16. No 299.; ápr. 7. No 620.; 1787. ápr. 27. No 377.; júl. 10 No 742. szept. 28. No 998.; 1789. jan. 9. No 19. 323 Prot. sess. 1794. okt. 24. No 1244.; 1798. okt. 19. No 1220. 324 Prot. sess. 1814. máj. 20. No 769. 325 Prot. sess. 1827. aug. 3. No 1350.; 1838. márc. 16. No 553.; 1841. szept.24. No 2360.; 1.847. u okt. 30. No 4441. 320 Prot. sess. 1798. okt. 19. No 1214.; 1812. jan. 9. No 48.; 1814. aug, 14. No 1194.; 1821. aug. 4. No 1300.: okt. 12. No 1584.; 1840. dec. 31. No 82. 327 Prot. sess. 1822. ápr. 26. No'636.; okt. 18. No 1604.; 1825. aug. 5. No 1200.; 1830. okt. 22. No 1696.; 1831. ápr. 6. No 651.; 1838. szept. 14. No 1884.
