Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
3. Gazdasági igazgatás
megállapították a kérés jogosságát — a bérleti díj harmadrészét elengedte. A víz felfogása miatt a Jancsár utcában és a Sziget utcában házak is összedőltek. 312 1822-beh gróf Zichy Ferenc lecsapolási királyi biztos magához kérette a városi bírót és közölte vele, hogy a város ellen bírói akciót kezdett, mivel a csatornaásás költségeivel adós maradt. A tanács válasza: „A költségeket az illető felektől behajtják, az actiót megvárják." A biztos végül is a hátralék egy részét a város helyett maga fizette be. 313 A csatornaépítés költségei ezt követően újból és újból emelkedtek. 1824-ben újabb 4000 Ft befizetését követelte a várostól Marich Dávid helyettes alispán, mint a lecsapolásra ügyelő deputatio elnöke, „mert különben a város határában elkezdett munkát félbeszakítják". A város „a tartozások behajtására kiküldött urakat" bízta meg, hogy „a summát minden módon iparkodjanak behajtani". Ekkor már Beszédes József mérnök vezette a munkálatokat. 1824 májusában közölte, hogy a kanális hamarosan elkészül. Javasolta, hogy a csatorna torkolatát a város alatt zárják el, mert különben a régi kanális, amelyen a lezárás alatt a víz folyni fog, a már kitisztított réteket újból elönti. Ezért a régi kanálist kimélyítették. 314 Ezt követően már csak karbantartási munkák, valamint a be nem fizetett díjak behajtása volt napirenden. 1826-ban a vármegye megkeresésére a tanács megtiltotta a nagy csatorna partjainak a rongálását. Ennek ellenére Beszédes József mérnök többször tett panaszt a marhák által letiport partok miatt. Pedig a tanács 50 Ft büntetés terhe mellett tiltotta az ottani itatást. 315 Az 1830-as évektől a Nádor vagy Sárvíz Csatorna Egyesület rendszeresen ülésezett. Napirendjén leginkább a kivetett, de még mindig be nem fizetett díjak, függőben maradt munkabérek és fuvardíjak szerepeltek. Az Egyesület 1830-ban Szekszárdon, 1839-ben Fehérvárott a Fekete Sasban gyűlt össze. 1840-től gróf Zichy Ödön mint elnök sürgette a hátralékok beszedését. Az üléseken a város részéről a főbíró és egy tanácsos (rendszerint Say István) vett részt. 316 A Sárvíz szabályozása maga után vonta a Sárrétek „orvoslását" is. Ennek gondolata már 1772-ben felmerült, amikor a tanács megígérte, hogy a munkát mérnök által végezteti el, valamint hogy a háza végében levő rétet mindenki megkapja. Valcher királyi tanácsos, hajózásügyi főnök 1786. évi véleménye szerint a sörfőzőmalom hat járata helyett négy jót kell meghagyni, a rétet egy csatornával kell átvágni, amely a vizet az építendő Sárvíz-csatornába vezeti. A munka elvégzését sürgette a gazdák állandó panasza: a Sárrétről az állandó kiöntések és a 3,2 Prot. sess. 1822. jan. 25. No 186.; máj. 6. No 712.; dec. 10. No 1946. 313 Prot. sess. 1822. márc. 22. No 461.; dec. 30. No 1968. 314 Prot. sess. 1824. márc. 3. No 744.; máj. 10. No 781.; 1825. ápr. 27. No 671. 315 Prot. sess. 1826. júl. 3. No 1042.; 1830. nov. 8. No 1824. 316 Prot. sess. 1830. márc. 15. No 439.; márc. 29. No 494.; ápr. 13.: No 566.; 1832. júl. 6. No 1344.; 1833. aug. 2. No 1494.; 1839. nov. 4. No 2117.; 1840. aug. 31. No 1847.; 1842. okt. 3. No 2763.; 1845. dec. 15. No 4176.; dec. 19. No 4241.
