Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

3. Gazdasági igazgatás

nem szabad kint tartani az állatokat, és kétszer kell itatni, de nem a mocsaras részeken.

236 Az állatorvos időnként — a vésztől függetlenül is — megvizsgálta az állatokat. 1834-ben pl. abból a szempontból, hogy — mivel a takarmány drága volt — a szükségteleneket kiselejtezzék.

237 1835-ben újból marhavész sújtotta a várost. A gyöpmester „annyit temetett, hogy segítséget kellett mellé adni". Az állatorvos felhívta a figyelmét, hogy „az elhullott marhák bármely része is veszélyes. Ezért a faggyút vagy a bőrt sem adhatja el, hanem ássa el".

238 1837-ben Major Sándor, az új állatorvos megállapította, hogy három borjú pacalszáradásban és lépfenében pusztult el. A vágómarhákat nem ő, hanem a kapitány megbízásából a városi seborvos vizsgálta meg. Major adott szakvéleményt a városi lovakról. 1840-ben pl. egy világos pej ménlóról, hogy „minden tűz nélkül való, a hágatásra használni nem lehet". Elintézés a tanács részéről: „Kocsi előtt lehet használni."

239 Bárándpuszta (bérlet) Bárándpuszta első okleveles említése 1465-ből: a chatkai pálos konvent nevében Péter barát tiltakozott az ellen, hogy Barand birtokukból Tharnoki Imre szolgabíró 50 barmot és 200 juhot Chokakew várába hajtott. A középkorban önálló helység; ezt mutatja egy 1484. évi, a bárándi plébánost említő oklevél. Ezt követően 1656-ig nem tudunk Bárándról. Ebben az évben Veszprém megye Pápán tartott törvényszéke — Bottka Zsigmond keresetére — Báránd szomszédos pusztáinak lakóit eltiltotta a szántóföldek, rétek, legelők, erdők használatától. 1665-ben Bottka Zsigmond — meggyőződvén, hogy Báránd régi jogon a pápai pálos kolostor tulajdona —, a birtokot minden jogfenntartás nélkül visszaadta nekik.

240 1691-ben abai Arany János (akkor fehérvári polgár) bérelte a pusztát a pálosoktól. 1695-ben Miskey István alispán a pesti pálos priornál tiltakozott az ellen, hogy a pusztát Fehérvár városnak adják bérbe. Az alispán 1697-ig meg is kapta a 200 hold szántóföldből álló Báránd bérletét. Székesfehérvár 1699-től — kis megszakításokkal — több mint 125 évig bérelte a pusztát.

241 A puszta bérletének nagy jelentősége volt a város számára, mert ezzel, a fentebbiekből is kitűnő szántóföldhiányt igyekezett pótolni, illetve ezen a területen biztosítani legelőt a városi gazdák állatainak. így nem csodálkozhatunk azon, hogy a városi önkormányzatnak csaknem állandó témája volt a bérlet megszerzése, 236 Prot. sess. 1834. jún. 14. No 1249. 237 Prot. sess. 1834. jún. 30. No 1360.; júl. 19. No 1496. 238 Prot. sess. 1835. szept. 8. No 1762. 230 Prot. sess. 1837. júl. 28. No 1482.; aug. 28. No 1700.; 1840. ápr. 22. No 869. 240 Kállay 1979. A. 35. 241 Uo.; Prot. sess. 1691. okt. 10.