Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
3. Gazdasági igazgatás
drágaságra való tekintettel" marhapásztorok negyedévi bérét levonták. Ekkor a pásztorok egy tehén után évente 20 d-t, egy pár tehén után egy kenyeret, borjúnként 8 d-t kaptak. 189 A pásztorok alkalmazásánál — bizalmi állásról lévén szó — a tanács messzemenően figyelembe vette az állattartó gazdák kívánságát. így lett pl. 1770ben „a tanács rendeléséből és a rácvárosi gazdák választásából" ökörpásztor Csiszár Ferenc. Előfordult, hogy háború idején (pl. 1789-ben) a szabadságolt ökörgondozó legényeket (a vármegye utasítására) vissza kellett rendelni szabadságukról. 190 A pásztorok rendszerint lakást és a fizetésen felül adóelengedést is kaptak. Ha kiszolgáltak és a városból eltávoztak, magaviseletükről a tanács bizonyságlevelet adott nekik. Külön juttatást kaptak minden külön munkáért, pl. a bikák téli tartásáért. Az 1830-as évektől 2-2 felső- és rácvárosi gulyást alkalmaztak. 1835-ben a gulyások között feltűnik egy Hiemer János is. 191 Korszakunk végén, 1848—1849-ben újból hallattak magukról Fehérvár marhatartó gazdái, akik az igazságügyi minisztériumhoz fordultak a közlegelő bérbeadása elleni panaszukkal, ami „igazságtalan és a birtokosokat tönkre tette, mások pedig jogtalanul jutottak haszonbérleti földjeikhez". A városi közgyűlés az 1842ben és 1846-ban a bérbe adott közlegelőre vonatkozó szerződéseket megszüntette. Ezt a kapitányi hivatal — a marhatartó gazdák nagy örömére — dobszóval és falragaszokkal hirdette ki. 192 Lótartás A tudatos lótenyésztés csak az 1760-as évektől kezdve jelenik meg a városi önkormányzati ügyek között. 1768-ban a tanács azt jelentette a kamarának, hogy nem sok lótenyésztő van. Közülük viszont kiemelte Miskey Ferencet, akinek háromfajta lova és csikója volt. A városban kevés a takarmány, ez akadályozza a lótartást. 1771-től a város évente táblázaton jelentette a helytartótanácsnak a lovak számát. 193 Tenyésztés céljából a város hágató méneket tartott. 1786-ban Bécsből, a katonai lovak közül kapott egy csődört. Árát a hadipénztárba fizették be. 1786-ban a városban a mezőhegyes! ménesből 24 db tenyészmén árverését hirdették ki. 1804ben a város Mezőhegyesről vett ménlovat. 1807-ben viszont a Rédey uraságnál találtak (400 Ft-ért) megfelelő lovat. Vettek két kancát is, 200 Ft-ért. 194 189 Prot. sess. 1694. ápr. 16.; 1710. aug. 12.; 1718. nov. 29.; 1719. ápr. 12.; 190 Prot. sess. 1770. márc. 16.; 1788. febr. 20. No 266.; 1789. ápr. 6. No 434.; 1790. dec. 17. No 1216. 191 Prot. sess. 1794. márc. 8. No 383.; 1797. febr. l.No 150.; 1816. dec. 6. No 1993.; 1817. jan. 17. No 82.; 1824. jan. 30. No 182.; márc. 27. No 603.; ápr. 3. No 604.; 1827. aug. 17. No 1411.; 1831. márc. 11. No 474.; 1835. júl. 3. No 1284. 192 Prot. sess. 1848. aug. 4. No 2857.; OL H 2. Honvédelmi Bizottmány. Ált. iratok. 1849 (62). No 735. 193 Corr. buch. 1768. aug. 5.; 1771. jan. 14. 194 Prot. sess. 1786. jan. 27. No 339.; febr. 20. No 460.; 1804. máj. 5. No 592.; 1807. ápr. 18. No 578.
