Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
3. Gazdasági igazgatás
A fehérvári polgároknak nemcsak a város, hanem a környező uradalmak határában is volt szőlőjük. Ugyanúgy vidékiek is bírtak szőlőket a városi szőlőhegyeken. Ezeket — az adó miatt — a hegymester pontosan nyilvántartotta. 131 A leghíresebb fehérvári szüret kétségtelenül az 1707. évi volt, amikor a kurucok pártfogó levele védelmében szedhették csak le a szőlőjüket. A szüret időpontját — elsősorban a tizedszedés miatt — a tanács határozta meg, enélkül nem lehetett a munkához fogni. 1722-ben pl. a szeptember 23-tól számított nyolc napon belül kellett elvégezni („ha szép idő van"). A városi kancellária mindenkinek ún. LeseZettelt adott. 1730-ban a tanács nem engedte a prépostságot szüretelni, amíg a hátralékos tizedet meg nem fizette. Előbb lehetett elkezdeni a szüretet rendkívüli időjárás (sok eső) esetén, vagy ha a szőlő rothadni kezdett, esetleg sok volt a rigó. Aki engedély és ok nélkül előbb szüretelt, 2 Ft 50 d büntetést fizetett. 132 A szüret vége felé határozta meg a tanács a tizedszedés napját; 1737-ben október 11-én pl. egy három nappal későbbi időpontot. Ekkor egy urna bor után 2 Ft 50 d, must után 1 Ft 50 d tizedet szedtek, mégpedig a közelgő Demeter napi vásár miatt „gyorsan". Ha nagyobb kiadások voltak a szőlőkkel kapcsolatban, a tizeden felül más összeget is kivetettek. 1820-ban pl. minden oktály szőlőre 18 kr-t. 133 A városok ősidők óta limitálták a szüretelők bérét. Sopron 1602-ben pl. 5 kr-t írt elő. Fehérvárott 1720-ban a szedő napi 15, a puttonyos 25, a nyomó 35 (koszt nélkül) vagy 25 (koszttal) d-t kapott. 1726-ban a szedő 10, a puttonyos 20, a nyomó 25 (koszttal) d-t keresett naponta. 1732-ben a város a szőlőmunkások bérét 20 dban limitálta. 1736-ban a szedő 8, a puttonyos 20, a nyomó 20 (koszttal) vagy 30 (anélkül) d-t kapott. A kapás vagy nyeső napibére 1729-ben 14 kr, a női kapásé 20 d,. a pintéré 12 kr, az ároktöltőé (árkonként) 1 kr, de 1000 árokért 1 Ft 50 d. 134 A statútumok tiltották, hogy a szőlőmunkások idegenbe menjenek munkát vállalni. Ezért 12 Ft büntetés járt, „mivel ezzel az itteni szőlőkben kár keletkezik" (ti. a munkaerőhiány miatt). 135 A szőlőmunkások bére az 1740-es évektől kezdve némi emelkedést mutat, ami a lassú infláció jeleként is felfogható. 1741 és 1756-ban a szedő és a puttonyos 20—20, a nyomó 30 d-t kapott. 136 Az 1790-es évektől kezdve a tanács 12 Ft (vagy 12 bot) büntetés terhe mellett kötelezte a szőlősgazdákat a limitatio betartására. 1796-ban a szőlőművelők, sajtolok, préskezelők éjjel-nappali munkáért saját kenyéren 21 (a gazda kenyerén 131 Prot. sess. 1837. ápr. 4. No 710. 132 Farkas—Móra 1962.44-^5.; Prot. sess. 1722. szept. 22.; 1730. okt. 6.; 1732. aug. 29.; 1787. okt. 26. No 1075.; 1801. szept. 14. No 1195.; 1807. szept 28. No 1180.; 1821. szept. 24. No 1544. 133 Prot. sess. 1737. okt, 11.; 1789. szept. 18. No 1219.; 1796. szept. 23. No 1271.; 1800. szept. 15. No 1073.; 1820. szept. 15. No 1582. 13 *Córp. stat. V/2. 99. Sopron 1602.; Prot. sess. 1720. szept. 17.; 1726, szept. 23.; 1729. márc. 18.; 1732. nov. 7.; 1736. szept. 28. 135 Corp. stat. 11/2. 214. Kassa 1640; Prot. sess. 1694. aug, 13. 136 Corp. stat. V/2. 478. Székesfehérvár 1741.; Prot. sess. 1756. szept. 22.
