Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
3. Gazdasági igazgatás
ezt tudomásul vette, de rekompenzációként a hadiadójukat 36 kr-ra csökkentette. 117 1788-ban a rácvárosi keleti soron lakók kérték, hogy a házaik végében levő kaszálót, amelyet a csatornázás előtt a tanácsosok nádlásra használtak, megváltás fejében megkaphassák, mint ahogy az a nyugati soron is történt. Öt polgár az egész polgárság nevében évi 150 Ft-ért azzal a feltétellel vette bérletbe a nádas rétet, hogy az összeget az ottani telkek és szántók szerint osztják fel. 118 1791-ben több polgár kérte a rétjeik és az „Urak nádlása" közötti területet. A következő évben a belvárosi plébános kért a Nádlás területből a plébánia számára, majorság céljára. A tanács ezt megtagadta, mert a Nádlás területéből a városi adósságokat akarta megfizetni. A plébános azonban nem hagyta annyiban. A püspök által támogatva a pozsonyi kamarához fordult, amely információt kért a várostól. A tanács válasza: „A telkek árát adósság fizetésére kell fordítani. így ha ingyen adnának telket a plébánosnak, az árát a házipénztárból kellene kifizetni. Ezért a kamara tekintsen el ettől." 119 A Nádlási — összesen 55466 négyszögöl — telkeket 1793-ban bocsátották árverésre. A kótyavetyén megjelent 100 vevő 8245 Ft-ért minden telket megvett. 120 A várost övező vizekben sás is termett. 1820-ban pl. a Marosban nyűtt sásból 4 Ft 42 kr-t vett be a város. A többi évben a sást árverés útján értékesítették. 1828-ban már 66 Ft-ot fizettek érte. 1838-ban felében volt kiadva. 121 Szőlőtermelés A szőlőtermelés fontos szerepet játszott a városok életében, hiszen a polgárok, lakosok nagy része pénzét nemcsak szőlőbe fektette, de művelésében is részt vett. Szekfű Gyula szerint sok helyütt a városi gazdaság a bortermelés állapotától függött. „Jellemző — írja —, hogy az idegen, aki Fehérvárt e korban megtekinti, annak kellemeit elsősorban a szőlőhegyen találja meg, amely szinte egész város, nagy présházakkal, köztük a püspök palotaszerü nyaralójával, kápolnával. Szüretkor az egész város három hétig kinn lakik, sok bor terem." 122 A szőlőterület nagysága 1728-ban 263 katasztrális hold volt. És nemcsak a hagyományos (a Budai út melletti) szőlőhegyen, hanem a csíkvári malomnál, a Belső hegyen és a Kis-Kan>ói hegyen is. 123 117 Prot. sess. 1787. dec. 14. No 1254.; 1788. jan. 10. No 35.; ápr. 25. No 665.; nov. 21. No 1681.; OL E 210. Mise. No 2. Civitatensia No 21. Székesfehérvár 1788. ápr. 20. No 118. A királyi biztos még 1793-ban is a tanácsosok ingyen nádlása iránt érdeklődött. (Port. sess. 1793. ápr. 2. No 379.). 118 Prot. sess. 1788. márc. 31. No 515.; OL E 210. Mise. No 2. Civitatensia No 11/c. Székesfehérvár 1788. jan. 4. 119 Prot. sess. 1791. jan. 14. No 60.; 1792. ápr. 16 No 489.; ápr. 26. No 534.; aug. 6. No 1080. 120 OL 210. Mise. No. 2. Civitatensia No 5. Székesfehérvár 1793. ápr. 24. No 180. 121 Prot. sess. 1820. júl. 8. No 1243.; 1828. máj. 17. No 976.; máj. 27. No 998.; 1838. jún. 30. No 1265. 122 Corp. stat. V/2. 318. Sopron 1690.; Hóman—Szekfű 1936. V. 241—242. 123 Kállay 1958. 62.; Port. sess. 1731. nov. 23.; 1777. márc. 3.; 1778. márc. 16.; 1787. júl. 2. No 666.
