Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

2. Kommunális igazgatás

mélyebbre ásatására. A tanács az összegből évente 2000 Ft-ot az adóhoz csapott hozzá, ilyen módon három év alatt fizettette vissza az adózókkal a kölcsönt.

101 Nem nézte jó szemmel és nem is engedélyezte a tanács a telkekről a szennyvíznek a városi csatornákba való vezetését. 1834-ben pl. a katonai „életes-ház" (élelmezési-, gabonaraktár) árnyékszékének a kanálisba tervezett bevezetését tiltotta meg. A hatóság megkerülésével elkészült bevezetésekért — mivel a csatorna tisztítását a szennyvíz miatt senki sem akarta vállalni — a tanács 1834-ben a tulajdonosoktól 36 ezüst Ft-ot szedett be. Ebben az évben állapították meg, hogy „a vár körül folyó kanális vizébe számos árnyékszék szennyét engedik bele". A választópolgárok elhatárolták magukat az ügytől, „mert őket ezügyben nem kérdezték meg, így intézze el a tanács". A másik gondot az jelentette, hogy záporeső alkalmával a várárok annyira megtelt sárral, hogy minden alkalommal tisztogatni kellett.

102 A tanács szorgalmas csatornázási munkája nem járt teljes sikerrel: 1844-ben pl. a Tó utcában olyan vízállások voltak, hogy a lapályban levő házakat bedőléssel fenyegették. 1848-ban a Tóvárosban még mindig olyan mocsár volt, aminek lecsapolásáról a városi mérnöknek kellett tervet készítenie.

103 Köztisztaság Városaink viszonylag korán foglalkoztak köztisztasági kérdésekkel. Kismarton város 1601-ben megtiltotta, hogy a kútnál és a házak előtt súroljanak és mossanak. Ruszt 1695-ben rendelte el, hogy „a vizet nem az utcára, hanem az emésztőgödörbe kell ereszteni". Sopron tanácsa a tisztaságban minden betegség megelőzését látta.

104 Fehérvár 1710-ben figyelt fel először a köztisztaságra. Ebben az évben a fertálymesterek házról házrajárva hirdették ki, hogy „mindenki tartsa a házát és az utcát tisztán, semmit se öntsenek ki az utcára". Két évvel később, decemberben pedig arról hoztak határozatot, hogy „mihelyt az időjárás megengedi, az utcákat tisztítani kell".

105 6 Ft büntetéssel fenyegette a város 1765. évi határozata azokat, akik szemetet, ganét, pernyét az utcára vetettek, és nem az udvaron ásott gödörbe tették (a feljelentő a büntetésből 50 d-t kapott). Ugyanabban az évben azt is kimondták, hogy „a tanács gondoskodik a város tisztaságáról". A rendeletet azonban nem tartották meg, mert négy évvel később a polgárok amiatt panaszkodtak, hogy a mesteremberek a moslékjukat, csávájukat és festéküket — csatorna hiányában — 101 Prot. sess. 1824. júl. 19. No 1121. 102 Prot. sess. 1834. febr. 28. No 372.; ápr. 15. No 702.; okt. 31. No 2112.; 1843. júl. 21. No 2423. 103 Prot. sess. 1844. nov. 6. No 4168.; 1848. márc. 24. No 996. 104 Corp. stat. V/2. 94. Kismarton 1601.; 331. Ruszt 1695.;395. Sopron 1713. 105 Prot. sess. 1710. máj. 26.; 1712. dec. 1.