Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

2. Kommunális igazgatás

a víz kellemetlen szagát elhárítani. A következő években több polgár tett felajánlást artézi kutak fúrására.

72 1831-ben az artézi kút fúrása már 27 ölnyire haladt; 25 öl mélyen „magát feladó és kifolyható vizet" találtak. A kút kifolyásához márványmedencét és ebben két húzható vascsövet csináltattak. Megpróbálták, hogy a vastagabb csőbe egy vékonyabbat dugjanak, hogy a víz kifolyását magasabbra hozzák. Ekkor már megvolt a felsőbb hatóság engedélye a Nádor-kapunál a második artézi kút fúrására. 1832 februárjában a vármegyeház előtti kút már bővelkedett vízben, de csak júliusra készült el. Ekkor a mellette levő ásott kutat betemették, hogy „a víz ne szivárogjon át".

73 Ezzel párhuzamosan haladt a Nádor-kapunál levő artézi kút fúrása, amely ugyancsak 1832-ben készült el. Ennél kőfaragómester is dolgozott. Két évvel később a kút vize a vascsőtől büdös lett. Ezért a tanács úgy döntött, hogy „nem olyan drága a cserépkő, hogy megtagadják a közönségtől az ivóvizet". Ezért egy választópolgár utazott Bécsbe és 54 darab (összesen 18 öl) cserépcsőre kötött alkut (á 48 konv. kr.). A csöveket három hét alatt szállították városi fuvarral Fehérvárra. Tervezték ezenkívül, hogy a vizet egy márványmedencébe gyűjtik és onnan húzzák fel.

74 Ettől kezdve megindult az artézi kutak fúrása a városban. 1832-ben a Tobak utca lakói pl. 470 Ft-ot és 76 napszámot ajánlottak fel erre a célra. Két évvel később már azt olvashatjuk, hogy „az új kútnak nincs kifolyása, a víz mocsarat csinál". A tanács bizottságot küldött ki a helyszínre. 1833-ban a Sóstó mellett épült artézi kút, amelyen — egy hajdú felvigyázása mellett — rabok is dolgoztak. 1836-ban olvashatjuk, hogy „a felsővárosi sétahely melletti kút csőinek boltozata megromlott". 1842-ben az Égettvároson készült el két szivattyúval egy artézi kút. Az egyik szivattyút a püspökség melletti kútból vették, „ahol egy is elég".

75 A fehérvári artézi kutak fúrásának híre messze földre is eljutott, és a többi város is hozzá fordult, ha hasonló tervei voltak. 1834-ben pl. Kőszeg kért tájékoztatást „a költségekről és környülállásokról". 1837-ben a kaposvári artézi kutat fúrató társaság fordult a városhoz: Birghoffer Máté kútfúrómester elmehet-e hozzájuk is. A tanács válasza: „A kérést a cél hasznossága és üdvösséges volta miatt támogatják." 1838-ban Birghoffer hat hétre Debrecenbe ment artézi kutat fúrni.

76 Fehérvárott magánházban is készült artézi kút: 1845-ben gróf Batthyány István fúratott ilyet.

77 72 Prot. sess. 1828. okt. 10. No 1681. 1831. ápr. 20. No 790. 73 Prot. sess. 1831. okt. 15. No 1718.; 1832. febr. 18. No 375.; júl. 24. No 1475. Az 1346 font vascső 298 Vft-ba került (Prot. sess. 1831. okt. 31. No 1833.). 74 Prot. sess. 1832. jan. 19. No 205.; aug. 11. No 1659.; 1834. máj. 2. No 814.; máj. 16. No 985. 75 Prot. sess. 1832. febr. 20. No 345.; 1833. okt. 4. No 1901.; 1834. máj. 5. No 858.; 1836. nov. 25. No 2383.; 1842. okt. 7. No 2862. 16 Prot. sess. 1834. nov. 17. No 2241.; 1837. jan. 2. No 33.; 1838. febr. 16. No 368. 77 Prot. sess. 1845. aug. 22. No 2827.