Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)
III. Az 1730-as évek
fogalmazó (G.P 1737:267.); 1737. szeptember 11-én a névsor Petru Dobra fiscalis directorral bővül (uo. 1737:326.). 286 Thes.:AG 1731:1573.; 1733:102.; 1734:34.; 1735:64. 287 Uo. 1736:1448., 1498. 288 Uo. 1731: 1573. 289 G.P 1737:326. 290 Thes.: AG 1736:1498. 291 1731-i említése: uo. 1731: 1248. 292 Uo. 1733:62. 293 Uo. 1719:2.; 1720:44., 1726:232. 294 Uo. 1726:232. 1730-i említése e tisztségben: uo. 1731:558. 295 G.P 1736:326. 296 Jacob Alberghetti (ekkor feltehetően kolozsi sókamarás) 1736. február 7-i jelentésében mint nemrég elhaltat említi (Thes.: AG 1736:955.). 297 Olténiai cameralis inspectorként említik (uo. 1734:127.). 298 Sóügyi visszaélésekért (a contrabanda szó szűkebb vagy tágabb értelmezése szerint csempészeti ügyek szabálytalan elbírálásáért vagy egyáltalán sóügyi szabálytalanságokért). A Gubernium jónak látta vigyázatra inteni az ügyben az Erdélyi Udvari Kancelláriát (G.P 1736:90. — 1736. március 15.), amit az teljesített is, mert az Udvari Kamara 1736. május 28-án Arivabene-hez intézett rendeletében már tudott a harmincezer forintos követelésről (Thes.: AG 1735:1351.). 299 Instructiója uo. 1734:200. 300 A marosportusi perceptor tiszte megmarad a sószállítási praefectusság létrehozása után is. 301 A tordai bánya perceptora 1732-ben Martin Friedrich Neffzer (talán rokona a harmincadbérlő Neffzereknek). Vízaknán Johann Kari Klöckhl a vezető, Kolozson Antoni Rudolf Edelbeck, Désaknán Sebastian Jacob Hántsch; még a specifikus helyzetű Sófalván is extraneus, Johann Antoni Köplinger tölti be ezt a tisztséget. A sólerakatot vezető sótisztek: Somlyón Franz Joseph Krena, Nagybányán Zacharias Urbanitzky, Élesden Andreas Kittelli és Halmágyon Johann Georg Mayer. Magyar nevet összesen hármat találunk a fontosabb sótisztek 1732-i névsorának (Máderert is ideértve) 23 neve között, azokat is a 3—5. helyen az egyes bányák tisztjeinek rangsorában. Máderer 1732. szeptember 30-i kimutatását a sóügyi igazgatás személyzetéről 1.: Thes. :AG 1732:802. 302 Halálára: uo 1731:680. 303 Uo. 1735:60. 304 1 736: uo. 1736:1203.; 1737: uo. 1737:1685.; 1738: G.P 1738: 134.; EK: AG 1738:294. 305 1735: Thes. :AG 1735:65., 161.; 1737: uo. 1736:1085.; 1739: uo 1739: 1.; 1740: uo. 1740:1400a. (Keresztnevét nem tartalmazzák az iratok.) 306 Ennek ismertetését, korszakunkat III. Károly halálával zárván, itt nem tarthattuk feladatunknak. 307 Az Udvari Kamara 1735 tavaszán rendelkezik Dobra e funkciójáról (a Cameralis Directio 1735. június 27-én közli ezt a Guberniummal). (G.P 1735:456.) 308 Feltételezhetjük azt is, hogy számított a fisco-Apafiana jószágok bérletének elnyerésére, s ez meg a tizedfelügyelőség, számvevői tiszte mellett, valóban nagy teher lett volna — de azt is, hogy a fiscalis director tisztére aspirálván, nem kívánt szembekerülni a rendekkel; ezek ti., a Guberniummal egyetértésben, feleslegesnek tartották ezt a tisztséget. (L. erre nézve a Gubernium 1736. június 1-i levelét az Erdélyi Udvari Kancelláriának — G.P 1736:118.) 309 Uo. 310 Thes. :AG 1736:1425. Hatfaludi egy erdélyi középbirtokos nemesi család alapítójává vált; utódai alispánságokat, szolgabíróságokat stb. viseltek. 311 G.P 1736:326. 312 Már fiscalis director, amikor 1737-ben plenipotentiariusságot (ez esetben ügyvédséget) vállal Julio Visconti (III. Károly felesége, Erzsébet Krisztina főudvarmestere), a dévai uradalom akkori birtokosa számára bérlőjével, De Nicolával folytatott jogvitájában (uo. 1737:121—122.) 1735-i tervéről a fisco-Apafiana jószágok bérletére már szólottunk.
