Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)
III. Az 1730-as évek
1736:118. Kinevezése számfeletti királyi táblai ülnökké: uo. 1737:2. Javaslatba hozása (Lázár Ferenc helyére) rendes táblai ülnökké: uo. 1737:27. 120 Uo. 1739:205. 121 A Gubernium 1740. szeptember 15-én jelenti ezt az uralkodónak (uo. 1740: 595.). 122 Uo. 1740:664. 123 EK: AG 1736:39. 124 Uo. 1737:208. 125 Uo. 1740:122. 126 Ha a Gubernium kb. 60 ezer forintot ajánlott fel a discretio megváltására, akkor ezek tényleges értéke feltehetően elérte a 100 ezer forintot. 127 HKA: Prandau-Akten: Konvolut 1:22. 128 Uo. Konvolut 7:4. 129 G.P 1737:448. 130 Uo. 1736:269. 131 Uo. 1736:285. 132 EK:AG 1731:91. 133 G.P 1735:267. 134 Uo. 1738:121. 135 Ez keltezetlen; a terminus ante quem 1738. március 22. (A Gubernium 1738. március 22. és 27. között tárgyalja — uo. 1738:99.) 136 A javasolt biztosi kerületek: Gyulafehérvár: Fehér megye alsó járása, Szászsebes- és Szászvárosszék, Hunyad megye. Kolozsvár: Aranyosszék, Torda megye alsó járása, Kolozs, Doboka, Belső- és Közép-Szolnok, Kraszna megye, Kővár- és Besztercevidék. Marosvásárhely: Marosszék, Torda megye felső járása, Kük ül lő megye, Medgyesszék. Brassó: Brassóvidék, Háromszék, Csík—Gyergyó—Kászonszék és Felső-Fehér megye peselneki járása. Szeben: Szebenszék és a hozzácsatlakozó területek, Újegyház-, Nagysink- és Szerdahelyszék, Fogarasvidék és a későbbi Felső-Fehér megye bolyai és bürkösi járása. Segesvár: Udvarhely-, Segesvár-, Kőhalomszék, a későbbi Felső-Fehér megye réteni és pálosi járása (a Rikáig). A tervezet elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy Belső-Szolnok megye, Doboka alsó járása, Kővár- és Besztercevidék külön biztosi kerületet alkosson, Dés székhellyel. Hunyad megye azt követelte, hogy a Gyulafehérvárra tervezett székhely Szászvároson legyen. A tervezet azt is felvetette, hogy a biztosok száma csökkenthető akkor, ha Erdélyben kevesebb katonaság van. A biztosokat az egyes natiók állították volna (a deklaráció szerint benepossessionatus, ill. residentiás személyekből), de a kerületek kijelölésében józan földrajzi szempontok érvényesültek, nem pedig a natiókhoz tartozás szempontjai. 137 Az országos főbiztosnak évi 2500 RFt fizetést javasol (emellett természetbenieket is), a 6 kerületi biztosnak egyenként 550 forintot, az adófőpénztárnoknak 400-at, s a két írnoknak egyenként 150-et. 138 Az instructio-terv nem jelölte meg konkrétan a kerületi biztosok székhelyét. 139 A tervezet megtiltotta a főbiztosnak, hogy a Gubernium és a rendek tudta és beleegyezése nélkül tárgyaljon a katonasággal a termékek áráról vagy a tisztek discretióiról. Utasította, hogy kihágásokat ne nézzen el (de ne is adjon okot rájuk). Ha a katonaság eltér a regulamentumtól, ezt az országos hadbiztosnak jelezze, s ha ez sem elég, a főhadiparancsnoknak. További eredménytelenség esetén a Guberniumhoz forduljon, bízva benne, hogy az megkeresi a Haditanácsot is. 140 A tervezet szerint az országos főbiztosnak ügyelnie kellett arra, hogy az egyes törvényhatóságokba beszállásolt katonaságnak ezekből magukból teljék ki a porciója, amíg lehet, csak aztán a szomszéd törvényhatóságokból. Ha valamely törvényhatóságban nincs kvártélyozó katonaság, adója a legközelebbi katonaságnak jusson. Ha valamelyik helység szolgáltatásait meg kell téríteni, ezt csak akkor vessék más helységekre vagy törvényhatóságokra, ha helyben nincs erre alap vagy maradvány. 141 A tervezet itt a magyarországi regulamentum hasonló intézkedésére hivatkozott.
