Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

III. Az 1730-as évek

volna, ha nem lehetett volna megvárni natiójuk tanácskozását az utódlásról; ezt a személyt aztán az illetékes natio, majd a rendek megerősíthették volna — vagy mást választottak volna helyette. Az országgyűlésen olyan vélemények is elhangzottak, amelyek szerint az országos főbiztosi teendőket sokkal jobban lehetne intézni, ha nem volnának összekötve más, szintén terhes tisztséggel. Ez utóbbi az adott helyzetben Kornis István guberniumi tanácsossága. így a volt gubernátor-jelöltnek fel volt téve a kérdés: vagy a guberniumi tanácsosság, országos főbiztosság nélkül — vagy a szintén tekintélyes (és jövedelmező) főbiztosi tisztség, de guberniumi tanácsosság nélkül. Ennek a javaslatnak azonban volt (nem jelzett arányú) ellenzéke is. Ismét csak nem lehet elválasztani a Kornis István pozíciója ellen indított támadástól azt a javaslatot sem, hogy a főbiztosi tisztet (s a kerületi biztosokét is) 3 évre töltsék be — igaz, hogy ez is csak a rendek egy részének a javaslata volt, mások azt látták jónak, hogy a főbiztos tartósan töltse be tisztét. Az országos főbiztosságnak állandó székhelye legyen — szögezte le az instructio-terv, ennek meghatározását azonban már a Guberniumra ruházta azzal, hogy ez teendőihez képest a főhadiparancsnok vagy a Gubernium mellett legyen.

138 Úgy vélte, hogy az országos adópénztárnak (Cassa Provinciális) a nagyobb biztonság kedvéért az országos főbiztos szállásán kell lennie; ezért s a főbiztos nagyobb becsületére katonai őrséget kell odahelyezni. A főbiztosság feladataira térve, az instructio-terv leszögezte: az 1726-i katonai regulamentum a mértékadó a katonaságnak járó szolgáltatásoknál.

139 A főbiztosság feladata volt gondoskodni az adó felszedéséről és a portio megfelelő elosztásáról.

140 A hadellátásra való utalványozásokat az országos főbiztosság intézze, a hadbiztossággal való előzetes megtárgyalás alapján, úgy, hogy a helységek adójának egy részét ne a téli időszakra utalványozza;

141 ez az összeg a nyári hónapokban legyen kifizetendő. A katonaság vonulásai és a fuvarok ügyében helyre kell állítani az országos főbiztos jogkörét — követelte a tervezet. Ezeket illetően az országos főbiztos a főhadbiztossal egyetértésben járjon el. Idejében kapjon értesítést az ilyen fuvarok helyéről, idejéről és mértékéről, hogy maga is időben rendelkezhessék a helyi tisztekhez és kerületi biztosokhoz, ezzel elejét veendő túlkapásoknak és visszaéléseknek is. Intézkedett a tervezet az országos főbiztos teendőiről katonai executiók esetén, alapul I. József említett 1709-i rendelkezését és az 1726-i regulamentumot véve ehhez. Ilyenkor a főhadbiztosnak és az országos főbiztosnak együtt kelljen eljárnia. Az országos főbiztos országos szinten felelős a katonai szervekkel való elszámolás (computus) megtartásáért. Ezt előbb a kerületi biztosok tartották meg kerületükben, és az eredményt az országos főbiztosnak terjesztették fel. A generális computus elé került a katonaság kihágásaiért adandó elégtételek egy része is. A tervezet rendi készítői ezen a ponton látták szükségesnek fellépni a „tempore belli silet regulamentum" elve ellen, amely szerintük a nép romlását eredményezi. Úgy vélték: az uralkodónak háború idején is célja országainak megóvása, a regulamentumnak vannak a háború idején is érvényes pontjai, megengedhetetlen a nép erővel való zsarolása, a nyugták megtagadása, szállások önkéntes változtatása stb.

142 Az országos főbiztos a tervezet szerint évi számadásra legyen köteles a felállítandó országos