Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

II. A második Habsburg-berendezkedés (1708—1730)

tölti be e tisztséget; akkor királyi táblai ülnökké lép elő.

311 Utódának kinevezése közel 3 évet várat magára, 1728 áprilisában Csulai Imre kerül a jogigazgatói tisztbe,

312 s tölti be azt messze a most tárgyalt időszak határán túl. A fiscalis directoratusnál nem érvényesülhetnek a kincstári ágazatok többségénél megfigyelt tendenciák; a jogügyigazgatónak és munkatársainak otthonosnak kell lenniük az erdélyi jogban, amelyben külső emberek végképp nem versenyképesek. A director egy fiscalis ügyész és néhány írnok közreműködésével látja el feladatait.

313 A kincstári igazgatás tisztségeinek betöltésében mutatkozó, ismertetett tendenciák ellen a rendek természetesen sorozatosan emelték fel szavukat az időszak országgyűlésein.

314 Az eredmény az a kép, amelyet igyekeztünk bemutatni. 4. A KIRÁLYI TÁBLA Erdély első fokú országos bírósága úgy éri meg 1712-t, az újjászervezés kezdetét, hogy korábbi ülnökei közül az egyetlen Naláczi András van életben,

315 elnöke, ítélőmesterei pedig nincsenek. Az 1712. végi országgyűlés előbb ítélőmestereket jelöl — azok, bíráskodási feladataik mellett, az országgyűlés jegyzői is. Jelölés három felekezetből történik, a reformátusból, katolikusból és unitáriusból; az evangélikus felekezettel majdnem azonos szász natio bíráskodásáról már több ízben szólottunk az előbbiekben. A reformátusok közül Lázár György kapja a legtöbb szavazatot (123-at), őt Rhédei Pál követi (108-cal), a harmadik jelölt Szentkereszti András (103 szavazattal). Meglepően kevés szavazatot kapnak a katolikus jelöltek, Apor Péter, Olasz Mihály és Kun Zsigmond (70,64, 58), viszont igen magasat, a három felekezetből összesítve is a legtöbbet a két első unitárius jelölt, a már sokszor említett Sándor Gergely és Simon Mihály (169, 151; a harmadik unitárius, Gidófalvi Gábor 67 szavazatot kap).

316 Az 1713-i gubernatori stb. kinevezések ismeretében nem csodálkozhatunk rajta, hogy a reformátusok közül a legkevesebb szavazatot kapott Szentkereszti nyeri el az ítélőmesterséget (guberniumi tanácsossága mellé),

311 a katolikusok közül a másodiknak jelölt Olasz Mihály;

318 csak az unitáriusoknál jön be a listavezető Sándor Gergely, annál is inkább, mert Simon guberniumi tanácsos lesz, Sándor pedig aránytalanul több szavazatot kapott a többi jelöltnél.

319 1713 márciusában nyeri el, egyelőre ideiglenesen, a rendek elnökségét (s ezzel együtt a királyi tábla elnökletét) Wesselényi István.

320 Ez a négyes vezető garnitúra szinte a korszak végéig irányítja a királyi tábla munkáját. Wesselényi és Szentkereszti túléli 1730-at; Olasz Mihály legkésőbb 1726 elején meghal,

321 helyére (legkésőbb 1730 tavaszán) Kun Zsigmond guberniumi titkár kerül.

322 A csere itt nem jelent eltolódást a felekezeti arányokban; katolikus helyére katolikus kerül. Sándor Gergely utódlása esetében már igen. A kiváló jogász, az 1725-i gazdaságpolitikai terv szerzője vagy legalábbis szerkesztője 1728-ban hal meg;

323 helyére III. Károly 1730. március 23-án a katolikus Henter Dávidot (korábban adjunctus commissarius provinciálist) nevezi ki.

324 A királyi tábla ülnökeire térve, feltételezhető, hogy 1713-ban, minthogy a bíráskodás immár egy évtizede felgyűlt teendői miatt nem lehetett megvárni a táblai 23 Trócsányi 353