Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)
III. rész Három Habsburg-berendezkedés Erdélyben
többi tagjai közül azonban csak Gyulaffi és Keresztessi (G.P 1698:257.). A továbbiakban láthatólag az a gyakorlat alakult ki, hogy a Gubernium havi váltásban 2-2 tanácsosát rendeli Gyulafehérvárra (1. erre: uo. 1701:112.). 169 1698. szeptember 21-én a Substitutum Gubernium bizonyos személyek ügyében fordul Bánffyhoz, akik ki akarván szökni Erdélyből „előttünk fungált Méltóságos urak" arestáltatták őket, majd kezességre szabadon bocsátották —, most azonban Rabutin írt át ügyükben (ismeretlen tartalommal). „Mint hogi azért Instructionkban-is vagyon hogi ország és törvényink concernalo dolgokhoz egesszen csak magunktól, nem szollunk", a gubernátor döntését kérik (LRHL I. 1076.). 170 Bánffy György írásos véleményeket kérve Bethlen Miklósnak a dohányzás eltiltását célzó javaslatáról, Naláczi István (1701. március 26. Bábolna), Apor István (1701. március 28., Kolozsvár) és Haller István (1701. április 5.) censurája ismeretes (G.P 1701:237.). Az év őszén a Gubernium körözteti az országgyűlési meghívó (regalis) fogalmazványát. Naláczi (1701. szeptember 28.; G.P 1701:232.), Johannes Sachs von Harteneck (1701. szeptember 29.; G.P 1701:230.) és Apor (1701. szeptember 30.; G.P 1701:228.) válasza ismeretes. 171 Szász: S 269—271. 172 Uo. 293—294., 300—302. 173 Baranyainak ez a memorialisa nem ismeretes. 174 Ez volt a gyakorlat a fejedelemség kori konstantinápolyi ügyvivők esetében is — bár ott is előfordult, hogy egy-egy ügyvivő egyvégtében éveket szolgált, bevált ügyvivők ismétlődő leküldéséről nem is beszélve. 175 A bécsi képviseletről folyt vita menetére: LRHL I. 108—110. A (protestáns) rendek koncepciója: uo. I. 79—81. Ezt az álláspontot ismerteti a Gubernium és a rendek 1695. március 21-i instructiója az Erdélyi Udvari Kancellária számára (EK: AG 1695: 25.). 176 I. Lipót 1693. május 20-i, az Alvincziana Resolutiót mintegy kiegészítő rescriptumában (Szász: S 377.). 177 Uo. 427-^128. 178 Szentkereszti András kormányhatósági pályája még I. Apafi Mihály fejedelemsége alatt kezdődik, a legalsó lépcsőfokon: 1680—1683 között a kisebb kancellária írnoka (TZs: EKK 370.), 1688ban hadellátási funkciót tölt be (uo. 169.). Az 1680-i kisebb kancelláriai pályakezdés időpontját tekintetbe véve, ekkor 30-as évei elején jár. Későbbi .kormányhatósági pályafutásával sokszor fogunk találkozni e munkában. A Gubernium 1693. április 4-i rendelete Alvinczihoz: LRHL 1. 132—133. 179 Kolozsi (1670), majd rónaszéki (1671) sókamarásság után 1673 és 1684 között a fejedelmi jószágok praefectusa és egyben tizedvicearendator, emellett 1675 és 1680 között fejedelmi táblai ülnök, 1680-tól pedig ítélőmester. (TZs: EKK 357.) 180 LRHL I. 167. 181 Uo. I. 188. 182 G.P 1694:101. 183 £g Vj feltehetően Bánffy gubernátortól és Bethlen Miklós kancellártól származó feljegyzés (1694. március 31.; LRHL I. 293—295.) szerint az országgyűlési szavazók többsége azzal a feltétellel volt hajlandó jelölni Káinokit, hogy az alkancellári tisztség évente váltakozzék a 3 ítélőmester között, s a lelépő alkancellár ítélőmesternek térjen vissza Erdélybe. Ugyanilyen feltételek mellett jóval kevesebben szavaztak Jósika Gáborra, egyetlen személy pedig Apor Istvánra. Káinoki további szavazatokat is kapott, a többségétől eltérő feltételekkel, amelyek mindegyike elvetette az alkancellár személyének állandóságát (további vita alá bocsátva ezt a kérdést vagy az uralkodó döntésére hagyva, vagy éppen az alkancellár magatartásától téve függővé a dolgot), de egy kivétellel ellenezték azt, hogy a hazatérő alkancellár ítélőmester legyen. Kapott végül egy szavazatot Haller István is (csak azzal a feltétellel, hogy tisztében ne maradjon állandó). 184 Ezt az igényt az a körülmény indokolta, hogy számosan közvetlenül az uralkodó elé vitték pereiket, a Gubernium megkerülésével. Egyben azonban a Kancellária így másfajta ellenőrző funkciót kap, mint amilyet az 1693. április 29-i instructio jelöl ki számára: az udvari ügyintézés törvényességének ellenőrzését. 185 Az instructio: EOE XXI. 184—188. 186 L. ezekre nézve a Gubernium 1694. augusztus 21-i levelét Kinskyhez (LRHL I. 352—354.). 187 G.P 1694:100.
